Kinológia

2011 augusztus 26

Vadászkutyavezetők iskolája I.

Az elkövetkező néhány szám, vadászkutya rovatába ezzel a címmel kívánunk egy sorozatot beindítani. Ennek célja, hogy azoknak a kutyás vagy leendő kutyás vadászoknak segítsünk, akiknek nincs tapasztalatuk a megfelelő vadászkutyák kiválasztásában, vadászatra felkészítésében és vadászaton történő vezetésében, de mindezek iránt lenne érdeklődésük.

Továbbá azért is fontosnak tartjuk, mert tudott dolog, hogy ma már csak megfelelően felkészített és a vadászati módoknak megfelelő vizsgát tett vadászkutyák vehetnek részt az ütemterv szerint bejelentett vadászatokon. Ennek be nem tartása, a vadászat rendjének megsértését jelenti, ami természetesen megfelelő szankciót von maga után.

Mit is takar a „Vadászkutya vezetők iskolája” cím?

Számtalan esetben találkozhatunk azzal a jelenséggel, mikor is a jó genetikai hátterű kutya ösztönös munkájával vezetője -minden jó szándéka ellenére- nem tud mit kezdeni. Természetesen ez sem a kutyának, sem vezetőjének nem jó. Ez teszi szükségessé egy megfelelő „mankó” biztosítását, amely a kutya vezetés során minden bizonytalan esetben a rendelkezésre áll. A félreértések elkerüléséért nem a kutyák megtanítása a célunk, hanem a vezetőjének segítünk „kutyául” megtanulni, ily módon könnyíteni a vadászaton való kutyavezetést.

A bevezető részben sokak számára kézenfekvő, de érdektelen alapgondolatokkal foglalkozunk és mindenki számára, érthetővé próbáljuk ezeket tenni.

Az első és talán a legfontosabb, amit tudnunk illik, hogy a kölyökkutya későbbi viselkedését és munkáját jelentős részben az örökletes hajlamok határozzák meg, de nem elhanyagolható a környezeti tényezők –beleértve az emberi ráhatások- szerepe sem. Rendkívül fontos a kölyökkori emberi társadalomba való beilleszkedés, más szóval a szocializálódás mihamarabbi elősegítése. Ez a folyamat a tenyésztőnél kezdődik, de jelentős rész az újgazdára hárul. Minél jobban sikerül a kölyök beilleszkedése, annál könnyebb feladatunk lesz a tanítás, majd a vadászaton történő vezetés közben.

Ahhoz, hogy valakiből jó vadászkutya-vezető legyen, szüksége van egy jó adottságú kölyökre, néhány személyi és tárgyi feltételre, nem utolsó sorban kutyavezetői adottságra. Mindennél fontosabb, hogy csak az akarjon kutyával vadászni, aki szereti és megengedheti magának, hogy hosszú távon normális körülményeket tud biztosítani kutyája számára, valamint az időbeosztásába a kutyával való rendszeres foglalkozás is beilleszthető. Ezek figyelembe vételével tekintjük át a fontosabb személyi feltételeket:  

Önismeret: Lényeges ismerni a saját fizikai és mentális adottságainkat, szokásainkat, a vadászathoz való viszonyunkat, anyagi, vadászati, családi és egyéb lehetőségeinket és esetleges korlátainkat.  Ezek tudatában kell felelős döntést hozni az ügyben, hogy milyen vadászkutyát tartsunk?

Az elhatározást soha ne kapkodjuk el! Nem elfelejtendő, hogy a kutya hosszú időre társunk marad, ezért körültekintő, megalapozott és felelősség teljes döntésre kell szánni magunkat. Nem hagyatkozhatunk csupán az esztétikai igényünkre, meg kell ismerkednünk több fajtával, tanulmányozni kell a külső és belső jellemzőiket. Jó, ha objektíven össze tudjuk hasonlítani saját magunk tulajdonságaival, mert célunk, hogy későbbi együttműködésünk csaknem problémamentes legyen.

Függ attól is, milyen vadászterületen vadászunk. Az apróvadas jellegű területekre a vizslák, retrieverek valamint a kotorék ebek (tacskók, terrierek) javasolhatók. Vegyes-vadas területeken szintén jól használhatók az előbb említett fajták kiegészítve – amennyiben jellemző a vaddisznó jelenléte- kopókkal és esetleg lajkákkal. A nagyvadas területekre, ha jelentős a szarvas kilövési terv érdemes vérebet is tartani, egyébként itt is jó szolgálatot tesznek a kopók (erdélyi, szlovák és tacskókopók) és terrierek. 

Türelem és következetesség:

Ez a két talán legfontosabb követelmény a kutyával foglalkozó személytől. Vadászkutya fajtánként és egyedenként változó a felfogó képességük, a tanulni akarásuk, egyszóval az intelligenciájuk. Éppen ez az, ami miatt a tanítás során fantasztikus türelemre, nyugalomra és következetességre van szüksége a kutya gazdájának, kiképzőjének. Ne legyen ideges, és ne büntessen haragból! A harag „rossz tanácsadó” . A fenyítés viszont sokszor elmaradhatatlan de az, mindenkor a következetességen alapuljon! Ez röviden azt jelenti, hogy amit ma megengedünk, azt holnap is szabad legyen megtennie, amit viszont nem azt később se tehesse.

Amennyiben a kiképzés során a vadászkutya hibázik, vezetője azonnal törekedjen a hiba kijavítására, de büntetés előtt gondolja végig a történteket. Többnyire arra a következtetésre jutunk, hogy a hiba elkövetése nem a kutya, mindinkább az ember rovására írható, ilyenkor hiba lenne a „kutyán elverni a port”.

A következetesség arra is terjedjen ki, amikor esetleges helytelen parancs kerül kiadásra. A vezető ne kövesse el azt a végzetes hibát, miszerint nem várja meg a végrehajtást, hanem új, a már jó parancsot adja ki és hajtatja végre. Ez a kutyát elbizonytalanítja, majd legközelebb tétovázik a végrehajtás tekintetében. Minden elhangzott parancs végrehajtandó, akkor is, ha az nem a legszerencsésebben történt. Ezt követően korrigálhat a vezető. Ennek be nem tartása a kutya munkájának stabilitását jelentékenyen gyengíti.

Önkritika:

A vadászkutya vezetője legyen önkritikus, az elfogultságot mellőzze. A jogos kritikát tudja elfogadni és megszívlelni. A nem megalapozott bírálatot hagyja figyelmen kívül. Különösen fiatal vadászkutya vadászaton történő vezetésekor ne a mindenáron lőni akarás legyen a cél, a figyelem zöme a kutya munkájára irányuljon.

Igényesség:

A jó vezető kutyájával szemben legyen igényes, ami abban nyilvánul meg, hogy nem csupán a vadászat tudományát kéri számon, hanem a vadászaton elvárható egyéb viselkedési normák betartását is. Mindig gondoljunk arra, hogy nem minden vadászember szimpatizál a kutyával, őket a vadászkutya fontosságáról csak a példásan kiképzett és kifogástalanul vezetett egyedekkel lehet meggyőzni.  

A kutyavezető nem mutatványos, nem kell a kutyát közönség előtt produkáltatni és soha ne akarjon többet kutyájától, mint amire már képes.

Egyéni adottságok:

A vadászkutyát vezető vadásznak nem árt, ha van megfelelő pedagógiai érzéke. Nem elég a magas szintű elméleti tudás, azt át kell tudni adni a „hallgatóknak”. Fontos felismerni, melyik egyed milyen bánásmódot kíván. A tanulás folyamata fajta és egyedfüggő, ezért a tananyagot „testre kell szabni”. A tempót soha nem lehet oktalanul gyorsítani.

Kommunikáció:

A jó vezetőnek mielőbb meg kell tanulnia „kutyául”. A kutyánk az emberi beszédet nem, csak annak hangsúlyát érti. Annál inkább fogékony a jel,- és test beszédre. Hamar megtanulja a karjeleket, a hangjeleket és a sípjeleket. Ahhoz viszont, hogy a vezetője is értse kutyáját, el kell sajátítani a kutya testbeszédét és a hang repertoárját. Ezentúl, kutyául is kell gondolkodni, ha ez sikeres, úgy kiegyensúlyozott jó együttműködésre lehet számítani kutya és vezetője között. Ennek elmaradása esetén gyötrődés lesz együttlétük a vadászaton.

Az eddigiekből láthatjuk, hogy a vadászkutya vezetése rendkívül összetett, nagy figyelmet, szakértelmet, önuralmat kívánó munka. Leszűrhető az a következtetés, hogy bár sokan képesek könyvből megtanulni a megtanítandó feladatokat, de nem biztos, hogy adottságuk van azok gyakorlati kivitelezéséhez, a „kutya nyelvre” fordításához. Nem egyszerű a kiképzőnek és kutyavezetőnek felismerni az egyedekben rejlő tulajdonságokat, azok milyenségét és az örökletességét. Soha ne felejtsük el amikor vadászkutyázásra adjuk a fejünket,  hogy minden fajtát és azon belül minden egyedet természetüknek megfelelően kell kezelni egész életük folyamán.

Természetesen a vadászkutyáknak –fajtától független- úgy, mint a vadászkutyás vadásznak, meg kell felelni bizonyos elvárásoknak. Ezek közül döntően kihat a kiképzésre a szocializálódás, a szoktatás, a nevelés és természetesen minden külső és belső értékmérő tulajdonság. Ezekre a későbbiekben részletesen, fajtacsoportonként ki fogunk térni.

 

Pomázi Ágoston

Read 8 times
© 2019. OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete. Minden jog fenntartva.

Keresés