VADÁSZKAMARA

Az OMVK feladatai

A vonatkozó jogszabályok több feladatot utalnak az OMVK hatáskörébe. Ezeket a köztestület részint a központi apparátus, részint a megyei Területi Szervezetek útján látja el.

Vadászjegy kiadása
A vadászjegyet az OMVK megyei Területi Szervezetei adják ki illetve érvényesítik minden év februárja utolsó napjáig. A vadászjegy a vadászati tevékenység és a fegyvertartás jogalapja.

Vadászati engedély kiadása
A Vadászati törvény 2015. novemberében elfogadott módosítása értelmében 2017. március 1-jétől az OMVK már nem csak a kötelező vadász felelősség biztosítást köti meg a külföldi vadászok számára, hanem a vadászati engedélyeiket is az érdekképviselet adja ki.

Vizsgáztatás
A vonatkozó jogszabályok értelmében az OMVK feladata, hogy gondoskodjon a vadászvizsga és a vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgájának megszervezéséről, lebonyolításáról, illetve közreműködjön a hagyományos vadászati módok kiegészítő vizsgáiban.

A vadgazdálkodási alap működtetése
A Vadászait törvény 2015. novemberében elfogadott módosítás értelmében az OMVK létrehozza és kezeli a vadgazdálkodási alapot, amelyből a vadászatra jogosultak minden évben az Elnökség által meghatározott célokra igényelhetnek támogatást.

TERÜLETI SZERVEZET

A fővárosban a Pest Megyei Területi Szervezettel közösen, valamint a megyékben külön-külön képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezet működik.

A Kamara Területi Szervezete: területi képviseleti szervből, vezetőségből, Etikai Bizottságból, Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságból, Felügyelőbizottságból áll. A területi vezetőség javaslattevő, véleményező és szaktanácsadó szervként területi szakbizottságokat hozhat létre.

A szakbizottságok elnökét és tagjait a területi vezetőség kéri fel a bizottsági tagságra a Kamara tagjai közül.
A területi szervezet tisztségviselői: elnök, kamarai osztályonként egy-egy alelnök, titkár, a területi Etikai Bizottság elnöke, a Felügyelőbizottság elnöke, a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság elnöke, két fő vezetőségi tag.

INFORMÁCIÓK

  • Vadászati idények

    Magyarországon a vadászható fajok a vonatkozó jogszabályban előírt, az adott vadfajok biológiai sajátosságaihoz igazodó időszakban ejthetők el. Az idényeket a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

    a) Nagyvadfajok
    gímszarvasbika szeptember 1. -január 31.
    - érett bika szeptember 1. -október 31.
    - tehén, -ünő szeptember 1. -január 31.
    - borjú szeptember 1. -február utolsó napja
    dámbika október 1. -február utolsó napja
    - érett bika október 1. -november 30.
    - tehén, -ünő október 1. -január 31.
    - borjú október 1. -február utolsó napja
    őzbak április 15. -szeptember 30.
    - suta, gida október 1. -február utolsó napja
    muflonkos szeptember 1. - február utolsó napja
    - juh, -jerke szeptember 1. - január 31.
    - bárány szeptember 1. - február utolsó napja
    vaddisznó egész évben
    szikaszarvas egész évben

    b) Apróvadfajok
    mezei nyúl október 1. - december 31.
    üregi nyúl egész évben
    fácánkakas október 1. - február utolsó napja
    - tyúk október 1. - január 31.
    fogoly október 1. - december 31.
    nyári lúd október 1. - december 31.
    vetési lúd, nagy lilik, kanadai lúd, nílusi lúd október 1. - január 31.
    tőkés réce augusztus 15. - január 31.
    szárcsa szeptember 1. - január 31.
    erdei szalonka vadászati idény nélkül
    örvös galamb, balkáni gerle augusztus 15. - január 31.

    c) Egyéb apróvadfajok
    róka, aranysakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve  egész évben
    borz, házi görény, dolmányos varjú, szarka, szajkó július 1. - február utolsó napja

    1 Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.

    2 A fácántyúk az adott vadászati évben 2000 példány vegyes ivarú fácánt meghaladó kibocsátás esetében vadászható a vadászati hatóság külön engedélyével a vadászati idényben. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is.

    3 Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit, a hasznosítás mértékét, mely legfeljebb negyven százalék lehet, továbbá a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét.

    4 Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. A vetési lúd és a nagy lilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. A nyári lúd vadászati idénye Hajdú-Bihar megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén szintén december 1-jén kezdődik és december 31-éig tart.

    5 Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Soproni Egyetemnek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

    6 Tőkés récére augusztus 15-től augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól - azaz a vízzel borított terület és a szárazföld találkozásától - számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tőkés récéből és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el. Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.

    7 Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Szent István Egyetem vadbiológiai kutatásért felelős szervezeti egységének. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

    8 Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.

    A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.

    A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.

    Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1-től január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.

    A rendelet 5. számú mellékletének II. részében felsorolt, vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.

    A rendelet kapcsolódó, 27. § és 27/A. § paragrafusa alapján
    A Vadászati törvény vadászati idényeket is tartalmazó végrehajtási rendelete elérhető itt

  • Hivatásos vadászokat érintő dokumentumok

    Az alábbiakban megtalálható minden a hivatásos vadászokat érintő anyag.

    Hivatásos vadászok szolgálati szabályzata

    A hivatásos vadászok rendészeti vizsgájáról

    2012 óta a hivatásos vadászok is rendészeti feladatokat ellátó személyeknek minősülnek, erről rendelkezik az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló a 2012. évi CXX. törvény. E jogszabály 23. §-a szerint a hivatásos vadászoknak egy képzést kell elvégezniük, illetve vizsgázniuk az elsajátított ismeretekből. A témában minden szükséges információ részletesen elérhető a Rendészeti vezetőképzési és vizsgaportálon.

    2012. évi CXX. törvény
    az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról

    A hivatásos vadászokkal kötendő munkaszerződés mintája

    Az OMVK ezúton tesz közzé segítő szándékkal egy javasolt mintát a vadászatra jogosultak és a hivatásos vadászok között megkötendő munkaszerződésre. A dokumentumot a jogosultak a saját igényeik és alapszabályuk szerint módosíthatják.

    A hivatásos vadászok ajánlott bértáblája

    Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program

    a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
    a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

    A Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Verseny szabályzata

  • Nyomtatványok

    Az alábbiakban találja a vadgazdálkodással, vadászattal, illetve az Országos Magyar Vadászkamara munkájához, működéséhez kapcsolódó nyomtatványokat.

    Vadászati engedély iránti kérelem

    Az Országos Magyar Vadászkamarai tagok mobiltelefonos kedvezményéhez szükséges nyomtatványok

    A Vadászkamara és megyei Területi Szervezetei, az Országos Magyar Vadászkamara érvényes vadászjeggyel rendelkező tagjai és a vadásztársaságok kedvezményes ajánlat igénybe vételére jogosultak a T-Mobile-nál.

    ➤ További részletek

    Igazolás partneri jogviszonyról
    (2. számú függelék a Magyar Telekom Nyrt. és az Országos Magyar Vadászkamara közötti Szerződésből)

    Nyilatkozat az Országos Magyar Vadászkamara partnerei részére kialakított kedvezmény igénybevételéhez
    (3. számú függelék a Magyar Telekom Nyrt. és az Országos Magyar Vadászkamara közötti Szerződésből)

    Tagi igazolás
    (4. számú függelék a Magyar Telekom Nyrt. és az Országos Magyar Vadászkamara közötti Szerződésből)

    Nyilatkozat a MUNKÁLTATÓ tagjai részére kialakított kedvezmény igénybevételéhez
    (5. számú függelék a Magyar Telekom Nyrt. és az Országos Magyar Vadászkamara közötti Szerződésből)

  • Vadgazdálkodási alap

    A Vadászkamara Elnöksége augusztus végén döntött a vadászatra jogosultak számára biztosított vadgazdálkodási célú fejlesztési források 2023/2024 vadászati évre vonatkozó pályázati kiírásáról, amely mostantól elérhető a Vadászkamara honlapján. Az anyagba a korábbi évekhez képest több, a körülmények változásait lekövető pontosítás épült be, és – a gazdasági környezet feltételeire válaszul – több célterületnél emelkedett a támogatások összege.

    Az ütemezés főbb sarokdátumai:

    - A pályázatokat 2022. október 1-31. között lehet benyújtani, kizárólag a KAPOR online pályázati nyilvántartási rendszerben.
    - A nyertes pályázók az Országos Vadgazdálkodási és Vadvédelmi Bizottság döntését követő 15 napon belül kapnak értesítést a megadott e-mail címen.
    - A támogatási szerződést 2023. február 28-ig köti meg a Vadászkamara a nyertes vadgazdálkodóval.
    - A támogatás folyósítása (alapesetben) a mindkét fél által történő aláírást követően, 2023. március 31-ig történik meg.

    Fontosabb változások
    (Kattintson! A fontosabb változásokat a korábbi évekhez képest egy külön anyagban foglaltuk össze.)

    A 2023/2024. vadászati évre vonatkozó kiírás dokumentumai:

    Az Országos Magyar Vadászkamara 2023/2024. vadászati évre szóló pályázati felhívása az Országos Vadgazdálkodási Alapból finanszírozható tevékenységek támogatására

    1. sz. melléklet: Együttműködési megállapodás (minta)

    2. sz. melléklet: Csapdázási és kotorékozási időszakok

    3. sz. melléklet: Kotorékozási napló

    4. sz. melléklet: Nyilatkozat érdekelt személyről

    5. sz. melléklet: Hozzájáruló nyilatkozat vízellátás javítását célzó fejlesztés megvalósításához és fenntartásához

    Az Országos Vadgazdálkodási Alap Működési Szabályzata

    1. sz. melléklet: Online pályázati adatlap adattartalma

    2. sz. melléklet: A pályázatok benyújtásának módja és bírálatának rendje,
    továbbá a pályázatok rangsorolásának szabálya (pontrendszer)

    3. sz. melléklet: Bírálati jegyzőkönyv

    4. sz. melléklet: Beszámoló formanyomtatvány

    5. sz. melléklet: Ellenőrzési jegyzőkönyv

  • OMVK - Alapszabály

    Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete.

    Szervezetünket az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény hozta létre. A Kamara feladatait országos szervezete és megyei Területi Szervezetei útján látja el.

    Az OMVK céljai:

    - a hivatásos és sportvadászok általános szakmai érdekeinek képviselete és védelme,
    - közreműködés a vad védelmét, a vadgazdálkodás, valamint a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő jogszabályok megalkotásában,
    - a természetvédelem, a mező- és erdőgazdálkodás érdekeivel összhangban, tagjai útján – azok képzésének magas szintű biztosításával – az intenzív és eredményes vadgazdálkodás, valamint a vadászat elősegítése és fejlesztése,
    - a vadászati hagyományok ápolása révén a vadászati kultúra megtartása és fejlesztése,
    - annak biztosítása – szükség esetén etikai eljárás lefolytatásával -, hogy tagjai a vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos előírásokat megtartsák,
    - az etikus magatartás, a vadászetika, a vadvédelem fejlesztése és képviselete, a vadászat kedvező társadalmi megítélésének elősegítése, a más érdekvédelmi és civil szervezetekkel való szoros kapcsolat kialakítása,
    - a vadvédelem elősegítése és képviselete.

    További információk az OMVK Alapszabályában, amely elérhető ide kattintva.

© 2019. OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete. Minden jog fenntartva.

Keresés

Joomla! hibakereső konzol

Munkamenet

Profilinformációk

Memóriahasználat

Adatbázis lekérdezések