A vonatkozó jogszabályok több feladatot utalnak az OMVK hatáskörébe. Ezeket a köztestület részint a központi apparátus, részint a megyei Területi Szervezetek útján látja el.
Vadászjegy kiadása
A vadászjegyet az OMVK megyei Területi Szervezetei adják ki illetve érvényesítik minden év februárja utolsó napjáig. A vadászjegy a vadászati tevékenység és a fegyvertartás jogalapja.
Vadászati engedély kiadása
A Vadászati törvény 2015. novemberében elfogadott módosítása értelmében 2017. március 1-jétől az OMVK már nem csak a kötelező vadász felelősség biztosítást köti meg a külföldi vadászok számára, hanem a vadászati engedélyeiket is az érdekképviselet adja ki.
Vizsgáztatás
A vonatkozó jogszabályok értelmében az OMVK feladata, hogy gondoskodjon a vadászvizsga és a vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgájának megszervezéséről, lebonyolításáról, illetve közreműködjön a hagyományos vadászati módok kiegészítő vizsgáiban.
A vadgazdálkodási alap működtetése
A Vadászait törvény 2015. novemberében elfogadott módosítás értelmében az OMVK létrehozza és kezeli a vadgazdálkodási alapot, amelyből a vadászatra jogosultak minden évben az Elnökség által meghatározott célokra igényelhetnek támogatást.
A fővárosban a Pest Megyei Területi Szervezettel közösen, valamint a megyékben külön-külön képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezet működik.
A Kamara Területi Szervezete: területi képviseleti szervből, vezetőségből, Etikai Bizottságból, Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságból, Felügyelőbizottságból áll. A területi vezetőség javaslattevő, véleményező és szaktanácsadó szervként területi szakbizottságokat hozhat létre.
A szakbizottságok elnökét és tagjait a területi vezetőség kéri fel a bizottsági tagságra a Kamara tagjai közül.
A területi szervezet tisztségviselői: elnök, kamarai osztályonként egy-egy alelnök, titkár, a területi Etikai Bizottság elnöke, a Felügyelőbizottság elnöke, a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság elnöke, két fő vezetőségi tag.
Az egyes vadászható fajok vadászati idényét a a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (vhr.) 5. számú mellékletének I. része határozza meg.
Az idénytáblázat 2023. október 24-étől több pontban változott, miután a vhr.-t az agrárminiszter egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 57/2023. (X. 16.) AM rendelete módosította (ez a Magyar Közlöny 2023. október 16-ai, 147. számában jelent meg (ez itt érhető el).
5. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
Vhr. 27. §
(1) A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.
(2) A fácántyúk csak vadászati célú kibocsátása esetén vadászható, a kibocsátott mennyiség erejéig, a kibocsátóhelytől mért ezer méteres távolságon belül. A kibocsátóhely egyértelmű beazonosíthatóságához szükséges EOV földrajzi koordinátákat az éves vadgazdálkodási tervben meg kell adni.
(3) Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint.
(3a) Vadászterületre vörös fogoly csak vadászati hasznosítás céljából bocsátható ki. A kibocsátásra szeptember 1. és február utolsó napja között kerülhet sor. Azon a vadászterületen, ahol állandó jelleggel természetes fogolyállomány él, a vörös fogoly kibocsátása tilos.
(4) Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.
(5) Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1-től január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta tarvadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.
(6)
(7) Apróvadas vadászterületeken aA borz, a házi görény, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.
(8) Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Szent István Egyetem vadbiológiai kutatásért felelős szervezeti egységének Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszéknek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.
27/A. §
(1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.
(2) Nyárilúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a vetési ludak száma nem lehet több kettőnél.
(3) Tőkés récére augusztus 15-től augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól - azaz a vízzel borított terület és a szárazföld találkozásától - számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tőkés récéből és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el. Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.
(4) Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Soproni Egyetemnek Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.
(5) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg, valamint a betegség miatt mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérővadász köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a vadászatra jogosultnak. A vadászatra jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki
Az alábbiakban megtalálható minden a hivatásos vadászokat érintő anyag.
Hivatásos vadászok szolgálati szabályzata
A hivatásos vadászok rendészeti vizsgájáról
2012 óta a hivatásos vadászok is rendészeti feladatokat ellátó személyeknek minősülnek, erről rendelkezik az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló a 2012. évi CXX. törvény. E jogszabály 23. §-a szerint a hivatásos vadászoknak egy képzést kell elvégezniük, illetve vizsgázniuk az elsajátított ismeretekből. A témában minden szükséges információ részletesen elérhető a Rendészeti vezetőképzési és vizsgaportálon.
2012. évi CXX. törvény
az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról
A hivatásos vadászokkal kötendő munkaszerződés mintája
Az OMVK ezúton tesz közzé segítő szándékkal egy javasolt mintát a vadászatra jogosultak és a hivatásos vadászok között megkötendő munkaszerződésre. A dokumentumot a jogosultak a saját igényeik és alapszabályuk szerint módosíthatják.
A hivatásos vadászok ajánlott bértáblája
Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program
a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA
Az alábbiakban találja a vadgazdálkodással, vadászattal, illetve az Országos Magyar Vadászkamara munkájához, működéséhez kapcsolódó nyomtatványokat.
Vadászati engedély iránti kérelem
Az Országos Magyar Vadászkamarai tagok mobiltelefonos kedvezményéhez szükséges nyomtatványok
A Vadászkamara és megyei Területi Szervezetei, az Országos Magyar Vadászkamara érvényes vadászjeggyel rendelkező tagjai és a vadásztársaságok kedvezményes ajánlat igénybe vételére jogosultak a T-Mobile-nál.
Igazolás partneri jogviszonyról
(2. számú függelék a Magyar Telekom Nyrt. és az Országos Magyar Vadászkamara közötti Szerződésből)
Nyilatkozat az Országos Magyar Vadászkamara partnerei részére kialakított kedvezmény igénybevételéhez
(3. számú függelék a Magyar Telekom Nyrt. és az Országos Magyar Vadászkamara közötti Szerződésből)
Tagi igazolás
(4. számú függelék a Magyar Telekom Nyrt. és az Országos Magyar Vadászkamara közötti Szerződésből)
Nyilatkozat a MUNKÁLTATÓ tagjai részére kialakított kedvezmény igénybevételéhez
(5. számú függelék a Magyar Telekom Nyrt. és az Országos Magyar Vadászkamara közötti Szerződésből)
A Vadászkamara Elnöksége 2023-ban is augusztusban hozott döntést a vadászatra jogosultak számára biztosított vadgazdálkodási célú fejlesztési források következő vadászati évre vonatkozó pályázati kiírásáról. Az anyag és mellékletei az alábbiakban érhetők el.
Az ütemezés főbb sarokdátumai:
A pályázatokat 2023. október 1-31. között lehet benyújtani, kizárólag a KAPOR online pályázati nyilvántartási rendszerben.
- A nyertes pályázók az Országos Vadgazdálkodási és Vadvédelmi Bizottság döntését követő 15 napon belül kapnak értesítést a megadott e-mail címen.
- A támogatási szerződést 2024. február 29-ig köti meg a Vadászkamara a nyertes vadgazdálkodóval.
- A támogatás folyósítása (alapesetben) a mindkét fél által történő aláírást követően, 2024. március 31-ig történik meg.
Fontosabb változások
(Kattintson! A fontosabb változásokat a korábbi évekhez képest egy külön anyagban foglaltuk össze.)
Összefoglaló
(Kattintson! Egy prezentációban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.)
A 2024/2025. vadászati évre vonatkozó kiírás dokumentumai:
1. sz. melléklet: Együttműködési megállapodás
2. sz. melléklet: Csapdázási és kotorékozási időszakok
3. sz. melléklet: Kotorékozási napló
4. sz. melléklet: Nyilatkozat érdekelt személyről
Az Országos Vadgazdálkodási Alap Működési Szabályzata
1. sz. melléklet: Online pályázati adatlap adattartalma
2. sz. melléklet: A pályázatok benyújtásának módja és bírálatának rendje,
továbbá a pályázatok rangsorolásának szabálya (pontrendszer)
3. sz. melléklet: Bírálati jegyzőkönyv az Országos Vadgazdálkodási Alap
2024/2025. vadászati évre kiírt felhívására beérkezett pályázathoz
4. sz. melléklet:Beszámoló az Országos Vadgazdálkodási Alap
által támogatott projekt lezárásához
5. sz. melléklet: Ellenőrzési jegyzőkönyv az Országos Vadgazdálkodási Alapból
támogatott ragadozók gyérítését célzó projekt megvalósulásáról
Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete.
Szervezetünket az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény hozta létre. A Kamara feladatait országos szervezete és megyei Területi Szervezetei útján látja el.
Az OMVK céljai:
- a hivatásos és sportvadászok általános szakmai érdekeinek képviselete és védelme,
- közreműködés a vad védelmét, a vadgazdálkodás, valamint a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő jogszabályok megalkotásában,
- a természetvédelem, a mező- és erdőgazdálkodás érdekeivel összhangban, tagjai útján – azok képzésének magas szintű biztosításával – az intenzív és eredményes vadgazdálkodás, valamint a vadászat elősegítése és fejlesztése,
- a vadászati hagyományok ápolása révén a vadászati kultúra megtartása és fejlesztése,
- annak biztosítása – szükség esetén etikai eljárás lefolytatásával -, hogy tagjai a vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos előírásokat megtartsák,
- az etikus magatartás, a vadászetika, a vadvédelem fejlesztése és képviselete, a vadászat kedvező társadalmi megítélésének elősegítése, a más érdekvédelmi és civil szervezetekkel való szoros kapcsolat kialakítása,
- a vadvédelem elősegítése és képviselete.
További információk az OMVK Alapszabályában, amely elérhető ide kattintva.