A vonatkozó jogszabályok több feladatot utalnak az OMVK hatáskörébe. Ezeket a köztestület részint a központi apparátus, részint a megyei Területi Szervezetek útján látja el.
Vadászjegy kiadása
A vadászjegyet az OMVK megyei Területi Szervezetei adják ki illetve érvényesítik minden év februárja utolsó napjáig. A vadászjegy a vadászati tevékenység és a fegyvertartás jogalapja.
Vadászati engedély kiadása
A Vadászati törvény 2015. novemberében elfogadott módosítása értelmében 2017. március 1-jétől az OMVK már nem csak a kötelező vadász felelősség biztosítást köti meg a külföldi vadászok számára, hanem a vadászati engedélyeiket is az érdekképviselet adja ki.
Vizsgáztatás
A vonatkozó jogszabályok értelmében az OMVK feladata, hogy gondoskodjon a vadászvizsga és a vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgájának megszervezéséről, lebonyolításáról, illetve közreműködjön a hagyományos vadászati módok kiegészítő vizsgáiban.
A vadgazdálkodási alap működtetése
A Vadászait törvény 2015. novemberében elfogadott módosítás értelmében az OMVK létrehozza és kezeli a vadgazdálkodási alapot, amelyből a vadászatra jogosultak minden évben az Elnökség által meghatározott célokra igényelhetnek támogatást.
A fővárosban a Pest Megyei Területi Szervezettel közösen, valamint a megyékben külön-külön képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezet működik.
A Kamara Területi Szervezete: területi képviseleti szervből, vezetőségből, Etikai Bizottságból, Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságból, Felügyelőbizottságból áll. A területi vezetőség javaslattevő, véleményező és szaktanácsadó szervként területi szakbizottságokat hozhat létre.
A szakbizottságok elnökét és tagjait a területi vezetőség kéri fel a bizottsági tagságra a Kamara tagjai közül.
A területi szervezet tisztségviselői: elnök, kamarai osztályonként egy-egy alelnök, titkár, a területi Etikai Bizottság elnöke, a Felügyelőbizottság elnöke, a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság elnöke, két fő vezetőségi tag.
Magyarországon a vadászható fajok a vonatkozó jogszabályban előírt, az adott vadfajok biológiai sajátosságaihoz igazodó időszakban ejthetők el. Az idényeket a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
a) Nagyvadfajok
gímszarvasbika szeptember 1. -január 31.
- érett bika szeptember 1. -október 31.
- tehén, -ünő szeptember 1. -január 31.
- borjú szeptember 1. -február utolsó napja
dámbika október 1. -február utolsó napja
- érett bika október 1. -november 30.
- tehén, -ünő október 1. -január 31.
- borjú október 1. -február utolsó napja
őzbak április 15. -szeptember 30.
- suta, gida október 1. -február utolsó napja
muflonkos szeptember 1. - február utolsó napja
- juh, -jerke szeptember 1. - január 31.
- bárány szeptember 1. - február utolsó napja
vaddisznó egész évben
szikaszarvas egész évben
b) Apróvadfajok
mezei nyúl október 1. - december 31.
üregi nyúl egész évben
fácánkakas október 1. - február utolsó napja
- tyúk október 1. - január 31.
fogoly október 1. - december 31.
nyári lúd október 1. - december 31.
vetési lúd, nagy lilik, kanadai lúd, nílusi lúd október 1. - január 31.
tőkés réce augusztus 15. - január 31.
szárcsa szeptember 1. - január 31.
erdei szalonka vadászati idény nélkül
örvös galamb, balkáni gerle augusztus 15. - január 31.
c) Egyéb apróvadfajok
róka, aranysakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve egész évben
borz, házi görény, dolmányos varjú, szarka, szajkó július 1. - február utolsó napja
1 Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.
2 A fácántyúk az adott vadászati évben 2000 példány vegyes ivarú fácánt meghaladó kibocsátás esetében vadászható a vadászati hatóság külön engedélyével a vadászati idényben. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is.
3 Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit, a hasznosítás mértékét, mely legfeljebb negyven százalék lehet, továbbá a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét.
4 Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. A vetési lúd és a nagy lilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. A nyári lúd vadászati idénye Hajdú-Bihar megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén szintén december 1-jén kezdődik és december 31-éig tart.
5 Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Soproni Egyetemnek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.
6 Tőkés récére augusztus 15-től augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól - azaz a vízzel borított terület és a szárazföld találkozásától - számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tőkés récéből és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el. Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.
7 Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Szent István Egyetem vadbiológiai kutatásért felelős szervezeti egységének. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.
8 Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.
A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.
A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.
Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1-től január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.
A rendelet 5. számú mellékletének II. részében felsorolt, vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.
A rendelet kapcsolódó, 27. § és 27/A. § paragrafusa alapján
A Vadászati törvény vadászati idényeket is tartalmazó végrehajtási rendelete elérhető itt
Az alábbiakban megtalálható minden a hivatásos vadászokat érintő anyag.
Hivatásos vadászok szolgálati szabályzata
A hivatásos vadászok rendészeti vizsgájáról
2012 óta a hivatásos vadászok is rendészeti feladatokat ellátó személyeknek minősülnek, erről rendelkezik az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló a 2012. évi CXX. törvény. E jogszabály 23. §-a szerint a hivatásos vadászoknak egy képzést kell elvégezniük, illetve vizsgázniuk az elsajátított ismeretekből. A témában minden szükséges információ részletesen elérhető a Rendészeti vezetőképzési és vizsgaportálon.
2012. évi CXX. törvény
az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról
A hivatásos vadászokkal kötendő munkaszerződés mintája
Az OMVK ezúton tesz közzé segítő szándékkal egy javasolt mintát a vadászatra jogosultak és a hivatásos vadászok között megkötendő munkaszerződésre. A dokumentumot a jogosultak a saját igényeik és alapszabályuk szerint módosíthatják.
A hivatásos vadászok ajánlott bértáblája
Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program
a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA
Az alábbiakban találja a vadgazdálkodással, vadászattal, illetve az Országos Magyar Vadászkamara munkájához, működéséhez kapcsolódó nyomtatványokat.
Vadászati engedély iránti kérelem
Az Országos Magyar Vadászkamarai tagok mobiltelefonos kedvezményéhez szükséges nyomtatványok
A Vadászkamara és megyei Területi Szervezetei, az Országos Magyar Vadászkamara érvényes vadászjeggyel rendelkező tagjai és a vadásztársaságok kedvezményes ajánlat igénybe vételére jogosultak a T-Mobile-nál.
Igazolás partneri jogviszonyról
(2. számú függelék a Magyar Telekom Nyrt. és az Országos Magyar Vadászkamara közötti Szerződésből)
Nyilatkozat az Országos Magyar Vadászkamara partnerei részére kialakított kedvezmény igénybevételéhez
(3. számú függelék a Magyar Telekom Nyrt. és az Országos Magyar Vadászkamara közötti Szerződésből)
Tagi igazolás
(4. számú függelék a Magyar Telekom Nyrt. és az Országos Magyar Vadászkamara közötti Szerződésből)
Nyilatkozat a MUNKÁLTATÓ tagjai részére kialakított kedvezmény igénybevételéhez
(5. számú függelék a Magyar Telekom Nyrt. és az Országos Magyar Vadászkamara közötti Szerződésből)
A Vadászkamara Elnöksége augusztus végén döntött a vadászatra jogosultak számára biztosított vadgazdálkodási célú fejlesztési források 2023/2024 vadászati évre vonatkozó pályázati kiírásáról, amely mostantól elérhető a Vadászkamara honlapján. Az anyagba a korábbi évekhez képest több, a körülmények változásait lekövető pontosítás épült be, és – a gazdasági környezet feltételeire válaszul – több célterületnél emelkedett a támogatások összege.
Az ütemezés főbb sarokdátumai:
- A pályázatokat 2022. október 1-31. között lehet benyújtani, kizárólag a KAPOR online pályázati nyilvántartási rendszerben.
- A nyertes pályázók az Országos Vadgazdálkodási és Vadvédelmi Bizottság döntését követő 15 napon belül kapnak értesítést a megadott e-mail címen.
- A támogatási szerződést 2023. február 28-ig köti meg a Vadászkamara a nyertes vadgazdálkodóval.
- A támogatás folyósítása (alapesetben) a mindkét fél által történő aláírást követően, 2023. március 31-ig történik meg.
Fontosabb változások
(Kattintson! A fontosabb változásokat a korábbi évekhez képest egy külön anyagban foglaltuk össze.)
A 2023/2024. vadászati évre vonatkozó kiírás dokumentumai:
1. sz. melléklet: Együttműködési megállapodás (minta)
2. sz. melléklet: Csapdázási és kotorékozási időszakok
3. sz. melléklet: Kotorékozási napló
4. sz. melléklet: Nyilatkozat érdekelt személyről
5. sz. melléklet: Hozzájáruló nyilatkozat vízellátás javítását célzó fejlesztés megvalósításához és fenntartásához
Az Országos Vadgazdálkodási Alap Működési Szabályzata
1. sz. melléklet: Online pályázati adatlap adattartalma
2. sz. melléklet: A pályázatok benyújtásának módja és bírálatának rendje,
továbbá a pályázatok rangsorolásának szabálya (pontrendszer)
3. sz. melléklet: Bírálati jegyzőkönyv
4. sz. melléklet: Beszámoló formanyomtatvány
5. sz. melléklet: Ellenőrzési jegyzőkönyv
Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete.
Szervezetünket az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény hozta létre. A Kamara feladatait országos szervezete és megyei Területi Szervezetei útján látja el.
Az OMVK céljai:
- a hivatásos és sportvadászok általános szakmai érdekeinek képviselete és védelme,
- közreműködés a vad védelmét, a vadgazdálkodás, valamint a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő jogszabályok megalkotásában,
- a természetvédelem, a mező- és erdőgazdálkodás érdekeivel összhangban, tagjai útján – azok képzésének magas szintű biztosításával – az intenzív és eredményes vadgazdálkodás, valamint a vadászat elősegítése és fejlesztése,
- a vadászati hagyományok ápolása révén a vadászati kultúra megtartása és fejlesztése,
- annak biztosítása – szükség esetén etikai eljárás lefolytatásával -, hogy tagjai a vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos előírásokat megtartsák,
- az etikus magatartás, a vadászetika, a vadvédelem fejlesztése és képviselete, a vadászat kedvező társadalmi megítélésének elősegítése, a más érdekvédelmi és civil szervezetekkel való szoros kapcsolat kialakítása,
- a vadvédelem elősegítése és képviselete.
További információk az OMVK Alapszabályában, amely elérhető ide kattintva.