Ismét kidőlt egy „öreg tölgy” a híres Kaszópuszta erdejében, Plucsinszki József 2019. február 6-án visszaadta lelkét a teremtőnek.
Hohenlohe Oehringen K. Keresztély herceg miután megvásárolta kaszói erdőbirtokát, Javorinából magával hozott három elvárásainak megfelelő, megbízható családot (Plucsinszki Mátyás, Vogä Henrik és József, és Pitonyák János). Ezen nevezetes elődök leszármazottjaként született Józsi bácsi 1924. november 7-én Somogyszob-Kaszópusztán. Érdekesség, hogy az akkori időben leesett hó okozta nehézségek miatt az anyakönyvvezető pap az újszülött érkezéséről csak később értesült, így a születés időpontja november 10-re került feljegyzésre.
Szakmai tevékenységét Hohenlohe herceg kaszópusztai erdőbirtokán 1940-ben kezdte meg vadászgyakornokként. Feladatait 1944-ig látta el ebben a munkakörben, mivel 1945-1948 között hadifogságba került. A Szovejtúnióban fogolyként töltött időszakról − az ő szavai szerint „tanulmányútról” −, annak élményeiről gyakran sok derűvel tudott mesélni. Hazatérését követően, 1948-tól erdész, majd 1962-1968 között kerületvezető hivatásos vadász Kaszópusztán. 1969-től szakmai rátermettsége, valamint kiváló emberi tulajdonságai alapján a Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság központjában fővadászi munkakörbe helyezték, amelyet 1981-ig látott el. 1982-től nyugállományba helyezéséig, 1984-ig a SEFAG Zselici Erdészeténél mezőgazdasági és vadászati ágazatvezetőként hasznosította gyakorlati és elméleti tudását. Munkahelyi feladatai mellett 1964-től 1966-ig trófeabírálati feladatokat is ellátott a Dél-Somogyi Erdőgazdaság Kaszópusztai Erdészeténél, valamint az 1967-68-as években a HM Veszprémi Erdőgazdaság Kaszói Erdészeténél. Majd 1970-től 1998-ig − a Somogy Megyei Vadászati Hatóság létrejöttéig − a Somogy Megyei Trófeabíráló Bizottság tagjaként példamutatóan tevékenykedett. Nyugdíjazása után a Somogy Megyei Földművelésügyi Hivatal Vadászati Felügyelőségén – szerény tiszteletdíj mellett – folyamatosan segítette a statisztikai és adminisztratív feladatok elvégzését.
A korábbi kitüntetései után a 2018. évi Somogy Megyei Vadásznapon a Hubertus-kereszt gyémánt fokozatát vehette át érdemei elismeréseként. Személyében Somogy megye vadásztársadalma olyan vadászati szaktekintélyt és példaképet lát, akit kiváló gyakorlati ismeretei mellett jó elméleti felkészültségén túl sokszor környezetét zavarba ejtő szerénység jellemzett.
Szerencsére Józsi bácsi emberi és szakmai hagyatékát idősebb tanár fia mellett a fiatalabb erdész-vadász fia és a 4. évfolyamos erdőmérnök hallgató unoka is továbbviszi. A szélesebb rokonságban is számos erdész, hivatásos vadász, erdőmérnök teljesít napjainkban is szolgálatot. Így az „öreg tölgy” nagyon jó makkot termett, s az a termékeny talajba kerülve gyarapítja az elhivatott erdészek számát.
Kedves Józsi bácsi! Remélem, hogy majd egyszer ott fenn az égiekben lesz módunk átbeszélni a több ezer szarvasbika bírálatát, de kérlek, addig készítsd el az új forgózsámolyos bírálati állványt, amelynek eredeti változatát itt hagytad ránk!
Addig is nyugodj békében!
Simon Pál