A gyenge őszi megfigyeléseket követően, - amikor is az előző évek leggyengébb vonulást tapasztaltuk - kíváncsian és aggodva vártuk a kikeletet, és hogy milyen lesz az idei tavasz a szalonkavonulás terén.
Amíg nem álltak rendelkezésünkre a konkrét adatok, amíg nem történt meg azok feldolgozása, addig csak a vadásztársaktól szubjektív, saját maguk által átélt információkból vonhattunk le következtetéseket. A csillogó szemű, lelkes és élményekben gazdag, valamint az ajkát lebiggyesztő, kézlegyintő sajnálkozó fürkészen át, volt mindenre példa. Összefoglalva milyen jelzőkkel lehet illetni az idei szalonkavonulást? Talán, a szeszélyes, a rapszodikus, és az időjárás miatt érthetetlen lenne az idevágó. Ami az előzőket alátámasztja, hogy azon helyeken, ahol mérsékelt az előfordulás, most igen szép húzásban volt részük és ott, ahol rekordokat szoktak észlelni, alig- alig volt mozgás. Volt olyan megfigyelő pont, ahol a már nőnapon március 8.-án, begyűjtésre került a minták nagy része !!!
Mi befolyásolja a szalonkavonulást első sorban? Általában az időjárás szokták megnevezni. Ez, így nem teljesen igaz. Korábban vizsgáltam, hogy jó, vagy rossz időben húz a szalonka. Akkor, 10 év eredményeit hasonlítottam össze és kiderült, hogy számot tevőd különbség nincs./ NIMRÓD 1990. 6. száma/ Csak nekünk, vadászoknak kedvezőtlen a szakadó eső, vagy hó, vagy a viharos idő. A szalonka, ha itt van, akkor Ő megjelenik, de lehet, hogy mi a zord idő miatt nem, vagy csak nehezen észleljük.
Na de milyen idő uralkodott 2013 tavaszán? Volt, aki megkérdezte jogosan, miért volt egyáltalán a klasszikus értelembe vett tavasz? Naplómból idézem a történéseket, de előtte le kell szögezni, hogy az elmúlt 100 esztendőben nem volt ilyen zord, hideg, havas, csapadékos, szeles kellemetlen idő.
Március elejétől 13.-ig, ahogy mondani szokták az évszaknak megfelelően alakult. Ez időben jó mozgás volt néhány megfigyelő ponton.
Március 14.-én betört a tél. 17.-ig három napon át tombolt. Járhatatlan utak, hóakadályok, éjszaka -6,-8 fokos hidegeket mértek / évszázados hideg rekordok dőltek meg./
Ezt, egy mérsékelt, de hűvös és szeles idő követte.
Aztán, március 25-én jött az újabb feketeleves. 10-15 cm –es hó paplan fedett be mindent. Megjegyzem, hogy társam ebben a hó zivatarban lőtt egy szalonkát / tyúkot /.
Március 30.-án zuhogó esőben, átázva, puska nélkül, csodálkozva néztük a szép húzást / az, az este monitoring nap volt!/ Ez kitartott április 5.-ig
Április 5.-től, lassú javulást tapasztalunk, majd 10. ig. Ez után emelkedni kezdett a hőmérséklet.
Ami még ide tartozik, és az időjárás következménye, hogy rengeteg csapadékban volt részünk. / januárban 102 mm, februárban 81mm, márciusban 102 mm, és még április elején is esett, akkor, ez közel 300 mm / Itt jegyzem meg, hogy 2012.- ben, az egész esztendőben, 408 mm csapadékot mértünk csak, összesen! / Miért bír ez jelentőséggel? Azért, mert az nyirkos üde talaj a szalonka táplálkozásában fontos szerepet játszó tényező. Ez most adott volt olyan helyeken is, ahol, mint már említettem kevesebb szalonka szokott lenni az ” átlagos „évekhez képest. Azon területek, amelyek korábbi években kedveztek a hosszú csőrűeknek, azok most víz alá kerültek. Néhány érdekes megfigyelés arra, hogy a tavasz mennyire maradt el önmagától a megszokottól.
A tőzike 10 nappal későbben dugta ki fehér fejét, április elején kezdett csak a nárcisz virágozni, a bodza levele április 5. körül még csak 1-2 cm volt. A tavaszi gabonák nem érték el a 10 -15 cm magasságot. A vegetáció csak április. 8. után kezedet beindulni.
A szalonka monitoringózás 45 helyen folyt, és 44 ponton lehetet mintát gyűjteni.
A lényeg a monitoring szempontjából, hogy a megadott időben / szombat esténként/ a beazonosított pont felett elszálló szalonkák számának feljegyzése, illetve az akkori időjárási állapot rögzítése.
Az észlelt, látott, szalonkák száma, illetve azon a héten begyűjtött minták (db).
látott gyűjtött
1. február 16.
2. február 23.
3. március 02. 9
4. március 09. 68 12
5. március 16. 41 49
6. március 23. 116 65
7. március 30. 66 43
8. április 06. 102 58
9. április 13. 48 29
10. április 20. 6
11. április 27.
12. május 04. 1
Összesen 457 db 256 db
Ezeket az adatokat csak akkor tudjuk értelmezni, ha az előző évekkel hasonlítjuk össze. Nézzük a látott szalonkák számát:
2009. 596 db
2010. 515 db
2011. 629 db legtöbb
2012. 336 db legkevesebb
2013. 457 db
Ha az öt év átlagát nézzük, ami 507 db/év, így csak 10 % -al maradt el az ide év ettől. Viszont, nagy az eltérést tapasztalhatunk a heti észlelt db között. A monitoring alkalmával a legtöbbet 26 db-t Zselicben,/SEFAG/ 23-23 db Kilitiben, illetve a Berzsenyi VT. 20 db- Karádon látták.
Az ábrán jól látható / akik figyelemmel kisérték a korábbi elemzéseket/, hogy a „megszokott „un. harang görbe helyett, a mostani egy „korona „ alakot formál. Ez, az jelenti a korábbi emelkedő, majd szintet tartó szakaszt követően folyamatos csökkenéssel záródó,/ harang görbe/ helyett, idén, az emelkedés után két markáns visszaesést, egy elhúzódó szakasz követ. Ez az elmúlt évekhez viszonyítva nagy eltérés jelent.
Ha táblázatba szemléltetem a 45 megfigyelő pontok adatait, itt is észlelhető a korábbi évektől való jelentős eltérés: Korábbi években 49 pont volt, ami idén 45 helyre csökkent. Ennek oka, hogy akik a monitoringózást végezték, elkerültek a vadászatra jogosulttól, helyettük nem állt be más szenvedélyes szalonkás, illetve személyes jellegűek a problémák.
Látott szalonkák (db) hány ponton (db) % előző évek átlaga
0 mindenki látott
1-5 12 27 20%
6-10 16 35 25%
11-15 8 18 25%
16-20 5 11 18%
20 felett 4 9 12%
Az általános véleményt, ez a táblázat csak bizonyos esetben támasztja alá. Ha a 20 db felett látott helyeket veszem, itt az átlagtól eltérően több pont volt. Ez azt támasztja alá, hogy többen nyilatkoztak rekord számokról, viszont azoknak is igaza volt, akik keveset láttak, mert idén a legtöbb helyen, csak 6-10 db szalonkában gyönyörködhettek. Idesorolom még azt a kedvezőtlen,időjárást, ami befolyásolhatta az észlelés eredményességét. /Esőben, viharos szélben rosszabbak a látási és hallási viszonyok/.
Gondolatok a mintavételről, ami a monitoringózás másik jelentős feladata. A begyűjtött minták feldolgozása, értékelése, test méretek felvétele, kor és ivar meghatározása.
2012. 2013.
Megfigyelési pontok: 47 44
Engedélyezett minta db 407 395
Begyűjtött (teríték) db 208 256
Begyűjtött (teríték) % 51 65
Szárny minta terv: db 176 172
Megvalósult: db % 153 db (87%) 171 db (99,5%)
Nem tudott mintát gyűjteni 5 pont (10%) 6 pont (13%)
A hatóság az eredeti 49 monitoring pontra, Somogy megyének 419 db szalonka mintavételét engedélyezett. A kiesett monitoring pontokra adott darabbal ez a mennyiség csökkent.
A begyűjtött /db /, vadász nyelven teríték, az előző évet 48 db-bal haladta meg, ha ezt % ban fejezzük ki, még kedvezőbb az eltérés 14 %- kal több.
Amire igen büszkék lehetünk, hogy a tudományos feldolgozás érdekében a vállalt szárnymintákat beküldtük, / 99.5 %-ban / úgy, hogy azon szalonkás társaink helyett is küldtünk be, akiknek nem adatott meg ez a kedves feladat.
Három mintahely ivarszerv mintát is szolgáltatott a Soproni Egyetem részére / Gyótai Vadásztásaságtól 19 db, Buzsáki Cseralja Vt. 5 db,Kercseliget és Környéke FTK-től 2 db. /
Többször találkozom olyan kérdéssel, hogy mi az oka annak, hogy a monitoring adatok nem támasztják alá a valóságos, meg és átélteket. Ennek az az oka, hogy a monitoringózás általában február közepétől tart április végéig, ami 2,5 hónapot ölel fel, és ez” csak „12 szombat esti húzásra korlátozódik. Addig a mintagyűjtésre gyakorlatilag 1 hónap, ami alatt jó estben 30 este és 30 hajnal áll rendelkezésünkre. Ez idő alatt lehet, kell a mintákat begyűjteni. A megszállott szalonkások között nem ritka, aki időt, pénzt és fáradságot nem kímélve dacol az időjárás szeszélyeivel és ez idő alatt 30-40 alkalommal is várja az erő királynőjét a titokzatos, a varázslatos tündérmadarat az erdei szalonkát.
Az idei tavasz is hozott, új és érdekes megfigyeléseket, ami még az általam több mint 700 szalonkázásom alatt nem tapasztaltam.
- Korrorgó szalonkát hallok közeledni, rá cippantok, amikor a hangot meghallotta, gyorsabb szárnyalásra váltott és a korrógás helyett, ö is cippogóra váltott.
- Amikor a havazás nehezítette a megfigyelést, akkor a szalonkák is némán húztak. Ilyen erős havazást ” szalonkaidőben „nem éltem át.
- Volt olyan este, amikor a monitoring ponton álltam, tőlem nem messze társam, 8 db szalonkát látott én csak 2 db pedig a távolság nem volt 150-200 m.
- Az idei szalonkák kondíciója, testtömege gyengébb volt, mint az átlagos. Április 1 én elejtett kakas testtömege 295 g volt, a hasüregből kiemelt herék ennek ellenére, fejlettek voltak. /29 mm hosszú és 9mm széles. /
- Azt tapasztaltam, hogy az idei tavaszon folyamatosan volt szalonka március elejétől április 9-ig. Április 5. után már nálunk kevés szalonkát látunk, most még az utolsó estén is 3 db szalonkát láthattunk. 38 alkalommal voltam kint és ebből, 25 alkalommal láttam /65 % / összesen 60 db-ot. Ennél Többet csak, 2002-ben, 26 alkalommal 71 db-ot.
- Gergely napon márc.12 én borús, szélcsendes időben 10 db szalonka parádézott előttem, ami nem jellemző még ilyen korán.
Most, amikor az adatokat elemezzük június van. Hol van már a ” tavaszi” hó….Remélem jó lesz felidézni újra, majd az idei szeszélyes,rapszodikus és az időjárás miatt érthetetlen időszakot.
Kemenszky Péter, Kollmann Ferenc