Szalonka monitoring

2019 március 05

Szalonka fürkészés III.

SZALONKA FÜRKÉSZÉS III. 

/ monitoringozás /

„Még hó borítja a tájat, még hűvös szelek járnak, még híre sincs a kikeletnek,” de ma már a szalonka volt a főszereplő. 

A Somogy Megyei Vadászkamara titkára, Kemenszky Péter, aki a szalonka monitoring megyei koordinátora, február 5-re hívta össze a programban résztvevőket. Örömmel nyugtázta, hogy töretlen a lendület, az elhívatottság és a bizalom. Mindenki, aki egy évvel ezelőtt aláírta a megállapodást az most is itt van! Ez a mai viszonyok között példaértékű. Az előadók is egyet értettek ezzel, sőt elismerően nyilatkoztak Somogy megyéről, mert az általuk szolgáltatott anyag a legkevesebb hibával a leggyorsabban lett feldolgozva.

Az Állategészségügyi Állomás nagyterme megtelt a szalonka megfigyelőkkel. Az érdeklődés oka az, hogy az egy éve folyó monitoring új szakaszba lépett. 2010. február 13-tól – május 1-ig a megfigyelési mellett, mintavételre lesz lehetőség. Az ügy fontosságára való tekintettel a programba bekapcsolódik a soproni székhelyű Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki kara is, ahol a begyűjtött adatokat feldolgozzák, és a mintákat értékelik.

Az mindenki előtt már ismert, hogy a szalonka, mint vad vadászható, de jelenleg nincs megállapítva vadászidénye. A monitoring nem azonos a vadászattal, hanem a cél érdekében az EU-s szabályoknak megfelelően az úgynevezett derogációs eljárás keretein belül történő tudományos adatgyűjtés. Minden regisztrált megfigyelő pont, - a korábbi teríték, és a monitoring ideje alatt megfigyelt szalonkák száma alapján – bizonyos mennyiségű kvótát kapott. Ezt a kvótát csak a meghatározott időben, helyen és mennyiségben lehet és szükséges begyűjteni. Az aláírandó szerződés 3. pontja szerint: „A vadászatra jogosult vállalja, hogy a mintagyűjtést az alábbiak figyelembe vételével és szigorú betartásával végzi: 

  a mintagyűjtés nem mehet a megfigyelés rovására, a megfigyeléses monitoring elsőbbséget élvez a mintagyűjtéssel szemben. 

  mintagyűjtés nem végezhető a megfigyelési napon, 

  mintagyűjtést elsősorban a megfigyelésben résztvevők végezhetik, szükség esetén a felelős kijelölhet további személyeket. 

  mintagyűjtés lehetőleg a megfigyelési pont környezetében történjen.

A vadászatra jogosultak a vállalt feladatok mellett a kutatást anyagilag is támogatják és 20.000 Ft-tal járulnak hozzá a felmerülő költségekhez”. 

A konferencia színvonalára jellemző volt, a téma kiváló szaktekintélyei tartottak előadást. 

Dr Bleier Norbert, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézete munkatársa szól az előzményekről, valamint a kutatás jelentőségéről, a jelenlegi helyzetről. Grafikonokkal szemléltette a szalonka teríték alakulását a század fordulótól napjainkig amely adatsor mintegy 110 évet ölelt fel. Összehasonlításokat tett az európai nemzetek által hasznosított szalonkák számáról, a tavaszi és az őszi vonulásról. Jó volt tapasztalni, hogy a somogyi adatok teljes mértékben igazolták ezt és a grafikonjaink görbéi azonosak voltak az országos megfigyelésekkel. 

A tájékoztató, kitért arra, hogy amikor a szalonka vadászható volt, az éves teríték átlagosan 6-9.000 db körül alakult. Ez az európai teríték 0,2 %-át sem érte el. Most a tavaszi megfigyelési időszakra közel 800 megfigyelő pontra 

6.000 db mintavételre adnak ki engedélyt. Dr. László Richárd a Nyugat –Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának docense beszámolt arról, hogy az intézménynek már nagy tapasztalata van a szalonkák megfigyelésében, populációs, vonulás dinamikai, és ehhez kapcsolódó információk gyűjtésében, azok feldolgozásában. Mint az már az előbbiekből ismeretes, a tavaszi megfigyelések mellett mintavételre is lesz idéntől lehetőség. Azonban a minták értékelésének legfontosabb kritériuma, – hogy a biometriai adatokat feldolgozhassák – a szalonkák ivarának, és korának pontos ismerete. A testtömeg, a test,- a farok,- a csűd,- a szárny,- a csőrhosszúság valamint a már említett kor és ivar meghatározásához adott praktikus tanácsokat és kézzel fogható segédletet Dr László Richárd. Külön kitért a beküldendő szárny konzerválására, a tároló borítékokon lévő adatok és a táblázatok majdani kitöltésére. 

Kovács Gábor az OMVK főmunkatársa elégedett a somogyi vadászokkal és elmondta, hogy az idény végén az adatok értékelését követően országos szalonka konferenciát szeretnének összehívni és az eddigiekből a közös tapasztalatokat egyeztetni. 

Schally Gergely a segítségét ajánlotta fel, ő a gödöllői Szent István Egyetem munkatársa, a szalonka monitorozók által beküldött adatok feldolgozását végzi. 

Hercegfalviné Demeter Erzsébet a vadászati hatóság nevében megígérte, hogy a szalonka mintagyűjtéshez szükséges engedélyeket a lehető leggyorsabban kiadja. Ennek érdekében a helyszínen a kitöltött kérvényeket személyesen át is vette. 

Kanizsai Gábor szavai szívből szóltak, amikor azt mondta, „egy lyukas két fillérest sem adott volna, egy évvel ezelőtt a szalonka ügyért”. Nem hitt a dolgok ilyen kedvező alakulásában, és maga és a kollégák nevében köszönetet mondott mindenkinek, mert ez egy nagy és igazán közös munka volt. 

Kollmann Ferenc olvasmányaiból, tanulmányaiból merítve tett kiegészítést a háború előtti és az utóbbi 30 év tertíték adataihoz, illetve vadászati szokásaihoz. 

Jakus László felvetette, hogy náluk több helyen is lehetne megfigyelőpont, nehéz lesz elosztani dolgozói között a kapott kvótát, szeretett volna többet. 

Válaszul Schally Gergely újra kihangsúlyozta, nem vadászatról, hanem önzetlen munkáról és mintagyűjtésről van szó! 

Kemenszky Péter újra felhívta a figyelmet a dátumok, az elvárt szabályok fontosságára. 

A konferenciát a szerződések aláírásával fejeztük be. 

De jó, de szép, de bölcs lenne, ha nem csak a szalonka ügyében lenne ekkora összefogás!

 „Még hó borítja a tájat, még mindig tél az úr, de már hétvégén szalonkára várunk!” 

 

2010. február 11.

 

Kemenszky Péter Kollmann Ferenc

 

 

Read 94 times
© 2019. OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete. Minden jog fenntartva.

Keresés