SZALONKA FÜRKÉSZÉS III.
/ monitoringozás /
„Még hó borítja a tájat, még hűvös szelek járnak, még híre sincs a kikeletnek,” de ma már a szalonka volt a főszereplő.
A Somogy Megyei Vadászkamara titkára, Kemenszky Péter, aki a szalonka monitoring megyei koordinátora, február 5-re hívta össze a programban résztvevőket. Örömmel nyugtázta, hogy töretlen a lendület, az elhívatottság és a bizalom. Mindenki, aki egy évvel ezelőtt aláírta a megállapodást az most is itt van! Ez a mai viszonyok között példaértékű. Az előadók is egyet értettek ezzel, sőt elismerően nyilatkoztak Somogy megyéről, mert az általuk szolgáltatott anyag a legkevesebb hibával a leggyorsabban lett feldolgozva.
Az Állategészségügyi Állomás nagyterme megtelt a szalonka megfigyelőkkel. Az érdeklődés oka az, hogy az egy éve folyó monitoring új szakaszba lépett. 2010. február 13-tól – május 1-ig a megfigyelési mellett, mintavételre lesz lehetőség. Az ügy fontosságára való tekintettel a programba bekapcsolódik a soproni székhelyű Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki kara is, ahol a begyűjtött adatokat feldolgozzák, és a mintákat értékelik.
Az mindenki előtt már ismert, hogy a szalonka, mint vad vadászható, de jelenleg nincs megállapítva vadászidénye. A monitoring nem azonos a vadászattal, hanem a cél érdekében az EU-s szabályoknak megfelelően az úgynevezett derogációs eljárás keretein belül történő tudományos adatgyűjtés. Minden regisztrált megfigyelő pont, - a korábbi teríték, és a monitoring ideje alatt megfigyelt szalonkák száma alapján – bizonyos mennyiségű kvótát kapott. Ezt a kvótát csak a meghatározott időben, helyen és mennyiségben lehet és szükséges begyűjteni. Az aláírandó szerződés 3. pontja szerint: „A vadászatra jogosult vállalja, hogy a mintagyűjtést az alábbiak figyelembe vételével és szigorú betartásával végzi:
a mintagyűjtés nem mehet a megfigyelés rovására, a megfigyeléses monitoring elsőbbséget élvez a mintagyűjtéssel szemben.
mintagyűjtés nem végezhető a megfigyelési napon,
mintagyűjtést elsősorban a megfigyelésben résztvevők végezhetik, szükség esetén a felelős kijelölhet további személyeket.
mintagyűjtés lehetőleg a megfigyelési pont környezetében történjen.
A vadászatra jogosultak a vállalt feladatok mellett a kutatást anyagilag is támogatják és 20.000 Ft-tal járulnak hozzá a felmerülő költségekhez”.
A konferencia színvonalára jellemző volt, a téma kiváló szaktekintélyei tartottak előadást.
Dr Bleier Norbert, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézete munkatársa szól az előzményekről, valamint a kutatás jelentőségéről, a jelenlegi helyzetről. Grafikonokkal szemléltette a szalonka teríték alakulását a század fordulótól napjainkig amely adatsor mintegy 110 évet ölelt fel. Összehasonlításokat tett az európai nemzetek által hasznosított szalonkák számáról, a tavaszi és az őszi vonulásról. Jó volt tapasztalni, hogy a somogyi adatok teljes mértékben igazolták ezt és a grafikonjaink görbéi azonosak voltak az országos megfigyelésekkel.
A tájékoztató, kitért arra, hogy amikor a szalonka vadászható volt, az éves teríték átlagosan 6-9.000 db körül alakult. Ez az európai teríték 0,2 %-át sem érte el. Most a tavaszi megfigyelési időszakra közel 800 megfigyelő pontra
6.000 db mintavételre adnak ki engedélyt. Dr. László Richárd a Nyugat –Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának docense beszámolt arról, hogy az intézménynek már nagy tapasztalata van a szalonkák megfigyelésében, populációs, vonulás dinamikai, és ehhez kapcsolódó információk gyűjtésében, azok feldolgozásában. Mint az már az előbbiekből ismeretes, a tavaszi megfigyelések mellett mintavételre is lesz idéntől lehetőség. Azonban a minták értékelésének legfontosabb kritériuma, – hogy a biometriai adatokat feldolgozhassák – a szalonkák ivarának, és korának pontos ismerete. A testtömeg, a test,- a farok,- a csűd,- a szárny,- a csőrhosszúság valamint a már említett kor és ivar meghatározásához adott praktikus tanácsokat és kézzel fogható segédletet Dr László Richárd. Külön kitért a beküldendő szárny konzerválására, a tároló borítékokon lévő adatok és a táblázatok majdani kitöltésére.
Kovács Gábor az OMVK főmunkatársa elégedett a somogyi vadászokkal és elmondta, hogy az idény végén az adatok értékelését követően országos szalonka konferenciát szeretnének összehívni és az eddigiekből a közös tapasztalatokat egyeztetni.
Schally Gergely a segítségét ajánlotta fel, ő a gödöllői Szent István Egyetem munkatársa, a szalonka monitorozók által beküldött adatok feldolgozását végzi.
Hercegfalviné Demeter Erzsébet a vadászati hatóság nevében megígérte, hogy a szalonka mintagyűjtéshez szükséges engedélyeket a lehető leggyorsabban kiadja. Ennek érdekében a helyszínen a kitöltött kérvényeket személyesen át is vette.
Kanizsai Gábor szavai szívből szóltak, amikor azt mondta, „egy lyukas két fillérest sem adott volna, egy évvel ezelőtt a szalonka ügyért”. Nem hitt a dolgok ilyen kedvező alakulásában, és maga és a kollégák nevében köszönetet mondott mindenkinek, mert ez egy nagy és igazán közös munka volt.
Kollmann Ferenc olvasmányaiból, tanulmányaiból merítve tett kiegészítést a háború előtti és az utóbbi 30 év tertíték adataihoz, illetve vadászati szokásaihoz.
Jakus László felvetette, hogy náluk több helyen is lehetne megfigyelőpont, nehéz lesz elosztani dolgozói között a kapott kvótát, szeretett volna többet.
Válaszul Schally Gergely újra kihangsúlyozta, nem vadászatról, hanem önzetlen munkáról és mintagyűjtésről van szó!
Kemenszky Péter újra felhívta a figyelmet a dátumok, az elvárt szabályok fontosságára.
A konferenciát a szerződések aláírásával fejeztük be.
De jó, de szép, de bölcs lenne, ha nem csak a szalonka ügyében lenne ekkora összefogás!
„Még hó borítja a tájat, még mindig tél az úr, de már hétvégén szalonkára várunk!”
2010. február 11.
Kemenszky Péter Kollmann Ferenc