Íjászat

2018 december 14

Íjászat 2018.

Ismét a végéhez közeledik egy év. Mikor mérleget vonunk felemás érzéseink lehetnek. Egyrészt örömteli, hogy egyre elfogadottabb, a vadászíjászat. Jó látni, hogy egyre több vadász érdeklődik a vadászíj iránt, és próbálja ki a benne rejlő lehetőségeket. Azért még hátradőlni nincs okunk, még van tennivaló bőven. Másrészt viszont elszomorító, hogy a vadászatba mindenki belerúg akinek kedve van, legyen az társadalmi szervezet, celeb, vagy önkéntes megmondó ember. Ez mára egyfajta divat lett, sikk, ami könnyű győzelmet ígér, mert mi tűrjük. Mi nem szólunk vissza, nem állunk ki magunkért, inkább behúzzuk a nyakunkat, és tűrjük csendben, remélve, hogy akkor hamarabb megunják, és abbahagyják. Ami természetesen nem történik meg, sőt inkább vérszemet kapnak a közösségi média igazságosztói, és lájkvadászai.  Pedig, az emberiség   sokat köszönhet a vadászatnak. A vadászat nélkül valószínűleg mi sem lennék. Sok évszázadon keresztül nagy becsben is tartották a vadászatot és a vadászokat. Az átlagembernél jóval érzékenyebb művészeket is számtalanszor megihlette a vadászat. Évszázadokig mindenki számára teljesen világos volt, hogy a vadászat több mint “ártatlan állatok leölése”. De ma, amikor a lányokból fiúk lesznek, a fiúkból lányok, amikor a sikert lájkokban mérik, amikor az emberi kapcsolatok legfontosabb kelléke a Wifi, nem csoda, hogy a vadászat közellenség lett. Könnyű utálni azt, amit nem ismerünk.

Harnos Tibor

 

Read 37 times
© 2019. OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete. Minden jog fenntartva.

Keresés