Gondolatok a kotorékvadászatról

A „kotorékozás” egy ősi, hagyományos vadászat, amely során a föld alatti kotorékban élő „kotoréklakók” felderítésére a vadász segítőként speciális képességekkel rendelkező vadászkutyákat alkalmaz. A kutyákkal szembeni elvárások a megfelelő alkat, bátorság, szenvedély, kitartás, alkalmazkodó képesség a földalatti nem szokványos viszonyokhoz, a teljes fizikai és pszichikai felkészültség és a rendkívüli mozgékonyság. A kotorékban a kommunikálás egyetlen módja, az események csaholással történő jelzése. Fontos az öröklött hajlamok megléte mellett a tanított viselkedés megfelelő kialakítása, tanítása. A felkészítés során a következetesség, türelem és a fokozatosság szükséges a kiképző részéről! Ezzel a kérdéssel jelenleg nem foglakozom behatóan, most a kotorékvadászat lényegére, fontosságának megismerésére szeretnék rámutatni.

Mi is valójában a kotorék, mi a célja, milyen lakói lehetnek és milyen kutyafajták alkalmasak e feladat ellátására?

Egy kisebb – nagyobb alagútrendszer, amelyben üregek „katlanok” találhatók. Ez a rendszeres és/vagy alkalmi kotoréklakók időnkénti (szaporodás, párzás, ivadéknevelés) életvitelszerű tartózkodási helyéül szolgál.Jellemzően a hazai viszonyok között róka, borz, üregi nyúl valamint alkalmanként kóbor és vadmacska, aranysakál lakhatja.

A kotorékvadászat jelentősége és szükségessége elsősorban a síkvidéki apróvadas vadászterületeken van. Jelenleg a szárnyas és szőrmés apróvadra veszélyt jelentő ragadozók gyérítési lehetősége meglehetősen behatárolt. A vadászfegyver, a csapdázási lehetőség és a kotorékozás együttesen sem oldja meg maradéktalanul a problémát. A nagyvadas jellegű területeken e vadászat jelentőségét sem szabad lebecsülni, mert az említett ragadozók túlszaporodása veszélyeztetheti a nagyvad (őz, dám, muflon)néhány napos korú szaporulatát is.

Erre a vadászatra a legalkalmasabb vadászkutya fajták a tacskók és terrierek, valamint ezek keresztezéséből származó egyedek. A tacskókat (szőrváltozatoktól független) és a foxterriereket az „ugratásra”, míg az egyéb terriereket a földalatti harcra is tenyésztették.

A kotorékozás sikeressége több tényező függvénye:

A vadász rátermettsége, megszállottsága, helyismerete, kutyáival való kapcsolata, a vad viselkedésének ismerete eltérő környezeti hatások esetén, a vadnyomok és egyéb vad által hátrahagyott jelek ismerete a kotorék jellemzőinek felismerése (pl. a bejárat alakja, a kotorék közvetlen környékének milyensége, stb.) meghatározó.

A kutya fajtától független legyen kiváló idegrendszerű, bátor de ne túl vakmerő, méreteiben a kotorék méretéhez illő, rendelkezzen korrekt és erős fogazattal. Ismerje föl a kotorék állapotát, miszerint üres, járt vagy lakott-e?

Üres kotorék ne hozza lázba, ne menjen bele. A járt kotorékkal jellemzően a koslatási időszakban találkozhatunk, amikor alkalmilag, pl. párzás céljából keresi fel a szuka és néhány kan róka. Ez esetben friss szag esetén láthatóan idegessé válik a kutya és minden áron beakar menni. A nyakörv és póráz levételét követően bevágódik a járatba, átvizsgálja a teljes kotorékot. Amennyiben nem találkozik vaddal, hangtalanul kijön, nem megy vissza, ha talál valamit, csaholással jelzi és lehetőség szerint „ugratja”. Lakott kotorék esetén pedig közel kerülve a bentlakóhoz határozott csaholás mellett támad, „ugrat” vagy a végkatlanba szorítja ellenfelét. Ekkor két dolog történhet. Kitartó csaholás mellett helybe marasztalja ellenfelét, de nem keresi, a közvetlen  testi kontaktust. Ezt nevezzük „előfekvő” munkának. Az ilyen habitusú kutya előnye, hogy ritkán sérül meg. Ilyenkor elkerülhetetlen az ásás. A kutya és a róka vagy egyéb bentlakó állat közé kell az „aknát” ásni. A beszakítást követően kiemelhető a kutya és a róka egyaránt. Másik lehetőség a „fojtás”, amikor a kutya határozott támadással megsemmisíti ellenfelét. Ez esetben határozott igény a vad apportozása, elkerülve ezzel az ásást. Előfordul, hogy a kutya vészhelyzetbe kerül. Ekkor minél gyorsabban kell cselekedni (ásni).

Nagyon fontos a kotorék felmérése, mielőtt a munkához kezdenénk. Soha ne engedjük a kutyát kotorékba, ha olyanok a körülmények, hogy szükség esetén nem tudunk kutyánknak segítséget nyújtani. A munka kimenetele függ a talajtól. Más a kötött, a homokos esetleg sziklás talajon. A napszak is meghatározó, egyrészt hazaérkezett-e a „bérlő” a zsákmányt szerző éjszakai vadászatból, másrészt előre nem tudható a kotorékban végzett munka időtartama. Késő délután nem érdemes a kutyát kotorékba küldeni, mert könnyen beesteledhet, ezt követően nem tudunk a kutya fölött kontrollt gyakorolni. A kutyát éjszakára nem tanácsos magára hagyni!

A kotorék vadászat személyi és tárgyi feltételei:

Kotorékozni soha nem szabad egyedül kimenni, mert kritikus esetben egyedül katlant ásni baleset veszélyes és kimerítő fizikai megterhelést jelent. Esetleg ezen múlhat a kutya élete!

Fontos a megfelelő szerszámok megléte. Ásó, lapát, csákány, balta, fűrész, vödör, fogóvas, villásfa, kesztyű, szállítóláda, zsák.

Elsősegély felszerelés akár személyi sérülés, akár a munka végeztével a kutya esetleges sérüléseinek ellátására.

A kutyát külső élősködök ellen a munka végzés végeztével le kell kezelni.

Megfelelő felszerelés legyen a vadásznak, segítőinek és kutyáinak. (ruházat, élelem, ivóvíz, forró tea, tartalék nyakörv, póráz, kényelmet biztosító szállító ketrec, stb.) Fegyver és a megfelelő lőszer (8 – 6 – 4 –es sörét) .

A megfelelő okmányok (fegyvertartási igazolvány, vadászjegy, a kutya VAV vizsga igazolványa)

A kotorékvadászat tényét a vadászatra jogosult beíró könyvébe be kell vezetni a törvényi előírásoknak megfelelően. Idegen vadászterületen a vadászatra jogosult terület ismerettel rendelkező kísérő személyt biztosít.

Nem vadász kotorékkutya vezető önállóan nem mehet vadászterületre, megfelelő kísérőről gondoskodnia kell a vadászatra jogosult képviselőjével történt egyeztetés alapján.

A kotorék vadászatnál is arra kell törekedni, hogy az elejtendő vadnak adjuk meg a tiszteletet és a lehetőségekhez mérten, minél kíméletesebben hozzuk terítékre. A modern technikának és az etikátlan magatartásnak köszönhetően előfordul, hogy felkerülnek olyan fotók, videók a „netre”, amik jogos felháborodást váltanak ki a közvélemény részéről. A vadászat bármely módja együtt járhat „véres eseményekkel”, de ezzel soha ne kérkedjünk!

Miután ez a vadászati mód is a vadászat rendjébe tartozó cselekmény, úgy kötelezettségekkel és felelősséggel jár. Sokszor tapasztalom, hogy a vadászterületen illetéktelenül tartózkodnak nem vadász, kotorékozók! A vadászatra jogosult tudta és felügyelete nélkül, VAV vizsgával nem rendelkező vadászkutyával kotorékvadászatot végezni tilos, illetve orvvadászatnak minősül, ami bűncselekmény!

Végezetül a „vadásznap” végén fontos a helyszín rekultivációja. Síkvidéken és mezőgazdasági művelésű területeken az ásással okozott károkat helyre kell állítani a későbbi problémák elkerülését megelőzendő. Az ilyen területeken nem csupán a vadászatra jogosulttal kell egyeztetni, hanem az illető terület tulajdonosával is. Ennek elmulasztása súlyos vitákhoz vezethet, ami egyébként elkerülhető lenne, normális hozzá állással.

Pomázi Ágoston