Vadgazdálkodási Alappal kapcsolatos fontos kiegészítő információk

Tisztelt vadászatra Jogosultak!
 
A vadgazdálkodási pályázatok kapcsán fontos adalék, hogy egyes pályázható témakörökhöz (pl. víznyerő helyek létesítése) már a pályázat beadásakor szükséges az ide vonatkozó hatósági engedélyek megléte! Erről 2017. október 26-án a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége szervezésében tartott fórumon Kovács Gábor az OMVK főmunkatársa is beszélt. Az alábbiakban egy, az OMVK Komárom Esztergom megyei Területi Szervezete által koordinált tájékoztatón elhangzottakra hívom fel a tisztelt figyelmüket, amely kimondottan a víznyerő helyek létesítésével kapcsolatos pályázatok vonatkozásában meghatározó:
 
"Általánosságban elmondható, hogy mindazon munkákhoz, létesítményekhez melyek a felszíni vagy felszín alatti vizeket érintik, (nagyon kevés kivételtől eltekintve), vízjogi létesítési engedély szükséges. (A vízjogi létesítési engedély azonos egy ház esetében az építési engedéllyel.)
Tehát: ha egy vízfolyás medrét akarjuk kibővíteni, kiigazítani, vagy kisebb, akár
csak ideiglenes jellegű elzárást kiépíteni vad itató kialakítása érdekében, az már engedély köteles beavatkozás. Ha egy természetes, akár időszakos patak, vízfolyás medrében, - mely az év nagy részében száraz - akarunk valamit beavatkozni, az is engedély köteles. A szükséges engedélyeket mindig előzetesen, a munkálatok megkezdése előtt kell beszerezni.
 
Nem engedély kötelesek a karbantartási, fenntartási munkák, melyek az eredeti állapot fenntartására, visszaállítására irányulnak, vagy kármegelőzés a célja.
 
Ezek azonban általában csak kisebb, - pont szerű - beavatkozások, mint pl: meder kőszórásos stabilizálása egy út vagy ház védelmében, mederbe bedőlt fa eltávolítása, meder iszapolás a biztonságos lefolyás érdekében, stb.
 
Ezek a tevékenységek általában a víz szabad és minél gyorsabban történő elfolyását célozzák, míg a vadgazdálkodásnak a víz visszatartása lenne a célja a szárazabb, vízhiányos időkre.
 
Építési engedély nélkül készíthetők max. 50 m3 térfogatú, 1,5 m mély föld medencék, amik nincsenek összeköttetésben vízfolyásokkal, felszíni vizekkel, talajvízzel. Ha érinti a talaj vizet, már vízjogi engedély köteles a „gödör”.
 
Ha itató gödröket akarunk készíteni, akkor azokat fóliával vagy más módon vízzáróvá kell tenni. Ekkor az már nincs kapcsolatban a talajvízzel, de így nincs is vízpótlása, tehát folyamatosan fel kell tölteni vízzel.
 
A kutakra vonatkozó előírásokról nagyon röviden:
Ha a létesítendő kút az első vízzáró réteget nem érinti, magán célokat szolgál és a vízfelhasználás nem haladja meg az évi 500 m3 –t, akkor az illetékes terület jegyzője saját hatáskörben engedélyezi. Mivel a vadásztársaságok jogi személyiségnek minősülnek, ezért részükre a kút így nem engedélyeztethető. Más kutak létesítéséhez vízjogi létesítési engedély szükséges. Meglevő kutak tisztítása, jó karba helyezése nem engedély köteles feladat.
 
Meg kell jegyezni, minden kútnak kell (kellene) létesítési engedéllyel rendelkeznie, hiszen e nélkül nem lett volna szabad megépíteni.
 
A vízjogi engedélyekről tömören:
Két fő fajtája létezi: vízjogi létesítési engedély (építési engedély), és vízjogi üzemeltetési engedély. Ha tehát a vízjogi létesítési engedély alapján elkészült egy létesítmény, annak használatához vízjogi üzemeltetési engedélyt is kell beszerezni.
 
A vízjogi létesítési engedély beszerzési ideje kb. 42 nap, az eljárási illetéke 200 000,- Ft.
A vízjogi üzemeltetési engedély díja 160 000,- Ft.
A vízjogi engedélyeket az illetékes engedélyező hatósághoz benyújtott tervek alapján lehet kérni.
 
A terveket érvényes vízügyi tervezői jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell elkészítenie. A tervek elkészítése sokoldalú feladat, melynek megvannak a tartalmi és formai követelményei, ezért idő igényes. A terveket 8 példányban kell benyújtani az engedélyező vízügyi hatóságnak, mely a területileg illetékes megyei Katasztrófa Védelmi Igazgatóság. Ez a hatóság az engedélyezés folyamán bevonhat más érdekelteket illetve szakhatóságokat (Földhivatal, Talajvédelem, VÍZÜGY, Természetvédelem, Polgármesteri Hivatal, stb.)
 
Ha a tervezett létesítmény vagy beavatkozás védett területre esik (Pl: NATURA 2000), akkor környezeti hatás vizsgálatot, vagy hatás tanulmányt is kell készíteni, ami meghosszabbítja és megnöveli a tervezési költségeket.
 
A fentiekből egyértelműen kitűnik:
* A tervezett feladatokat mindenképpen célszerű előzetesen egyeztetni a vízügyi tervezés és engedélyezés területén jártas szakemberrel, szaktervezővel.
 
* A tervezési és engedélyezési eljárás hosszadalmas (több hónapos) feladat, tehát kellő időben el kell kezdeni.
 
Amennyiben további információra van szükségük e témában, kérem, keressenek meg, készséggel állok rendelkezésükre, akár személyes konzultáció formájában is.
 
Üdvözlettel:
 
Boda László
Ügyvezető, tervező
 
Kérem a fentiek figyelembe vételét!
 
Vadászüdvözlettel: Kemenszky Péter