VADÁSZKUTYÁK FELKÉSZÍTÉSE VADÁSZATRA / I. rész Az apróvad vadászat

Elsődlegesen ez a téma a fiatal vadászkutyák és vezetőik számára lehet érdekes. Mielőtt bárki vadászkutya-tartásra, netán vele való vadászatra adná a fejét, fontos tisztába lenni a saját tulajdonságaikkal (önismeret), milyen vadászterületen kerül többségben alkalmazásra a tanítandó kutya és a kiválasztandó fajta alkalmas-e belső tulajdonságai alapján (fajta ismeret) a későbbi elvárásoknak! Egy szóval nem elég, hogy tetszik egy kutya külső megjelenése, tekintetbe kell venni az egyéb környezeti tényezőket is! Ezek figyelmen kívül hagyása sok kellemetlenséget okozhat kutyának, gazdának egyaránt. Arról nem beszélve, hogy a fajta és az egyed kiválasztása normális esetekben 10 – 14 évre szól!

Elsőnek az apróvad vadászati módokról és az alkalmazható vadászkutyákról röviden. Minden tanítás alapját a fegyelem tökéletes elsajátítása képezi. Nélküle nincs jó vadászkutya, bármilyen kiváló genetikai háttérrel is rendelkezik! Az alapképzést követően a vadászati módok igényeinek megfelelően kell a vadászkutyákat tanítani. Az egyéni és társas vadászatokon a vizslák, retrieverek valamint a kajtató ebek alkalmazhatók eredményesen. Speciális – 1943 óta nem alkalmazott – vadászati módot kell itt megemlíteni az agarászvadászatot. Ennek ismételt bevezetése a vadászati kultúra színesítését és a hagyomány továbbélését jelenti. Kizárólag a nemzeti kincsként jegyzett magyar agárral végezhető, megfelelő személyi és tárgyi feltételek megléte esetén. A vadászatokon számba vehető feladatok – az agarak kivételével - megegyezők, természetesen a végrehajtás a fajtákra jellemzők figyelembe vételével történik!

Az egyéni vadászat 1 – 3 vadász és kutyáik részvételét jelenti. Elejthető vadfajok: a fácán, fogoly, mezei nyúl, vízi vad, üregi nyúl, balkáni gerle, örvös galamb, szárcsa illetve vadászati idény nélkül az erdei szalonka. Az egyéb apróvadfajok vadászatát most nem, de a későbbi részekben a hagyományos vadászati módok keretén belül ismertetem.  

- Üregi nyúl lesből, cserkeléssel illetve kereső vadászaton ejthető el. A vizslákat lehet használni, velük szembeni elvárás: mindenek feletti fegyelem, maximális kapcsolattartás a vezetővel, megfelelő keresési stílus rövid kilengéssel, mindenek feletti találni akarás, kiegyensúlyozott idegrendszer, jó szél és természeti adottságok kihasználása valamint kiváló csapázó képesség. Elengedhetetlen a szilárd vadállás és apportkészség!

- Mezei nyúl kereső vadászata esetén vizslával, kajtató ebekkel vadászhatunk. Az elvárások megegyeznek az üregi nyúlnál említettekkel vizslák esetében, míg a kajtató ebeknél a vad jelzése és felverése csaholással történik. Nagy élvezetet nyújt a „nyúl nyomhang”-gal hajtó tacskó és fürjész-eb alkalmazása. Ennek lényege a viszonylag fedett területen (lucerna, káposzta, stb.) vackából kiperdülő nyúl csapájának követése, közben speciális hang kibocsátásával jelezve a menekülés irányát. A vadásznak nincs más tennivalója, mint helyben maradva várni a nyúl megjelenését. Ez a vadászat a nyúl azon tulajdonságára épül, miszerint zavarás esetén rövid idő után igyekszik vissza kerülni, a megszokott nappali tartózkodási helyére, vagyis a kiindulási pontra. Ez a vadászat a két említett fajta egyedeivel folytatható, mivel ez a fajta nyomhang nem tanítható és csak ezeknél öröklődik!

- Fácán kereső vadászata árokpartok, fasorok, kisebb nádcsíkok lekerestetésével lehet eredményes, vizslák, kajtató ebek és retrieverek kíséretében. Fontos a fegyelem, valamint a „jó-széllel”, röviden keresés. Folyamatos kapcsolattartás, egyértelmű vadjelzés. A lőtt vad terítékre hozása, a terület minél kisebb zavarásával.

- Galambfélék (örvös és balkáni) vadászata esetén alkalmazható vadászati módok: napközbeni cserkelés, főleg napraforgó táblák víz közeli széleinél; Hajnali és késő délutáni les-vadászat a „húzás” idején, valamint gabona tározók és szárítók közelében egész nap. Minden vadászkutya fajta alkalmazható, amelyik képes a lőtt vad felkutatására, elhozására és bírja a napraforgó nyújtotta nehéz terepet. Fontos a vezetővel való feltétel nélküli együttműködés!

- Erdei szalonka jelenleg kutatási (monitoring) célból, vadászati idény nélkül ejthető el. A kutya feladata korlátozott, a lőállásba vezetője mellett tartózkodik és figyel. Lövés esetén parancsra megkeresi a lőtt madarat, azt terítékre hozza. Nem kívánom lebecsülni az itt végzett munkájukat, mert ennek a vadászatnak a „szerelmesei” jól tudják, hogy mit jelent jó kutya nélkül felkutatni a száraz avarba és fűbe eső szalonkát.

- Vízi vad elejtésére alkalmazható vadászati módok: les, húzás, taposás, kézi hajtású ladikból történő vadászat. Minden olyan vadászkutya alkalmazható, amelyik képes tartósan vízben végzett keresésre, nádból és mélyvízből a dögre lőtt vad elhozására, valamint a sebzett vad felkutatására, nyomának vízen való követésére. Lényeges a fegyelem, a parancsra végzett munka, irányíthatóság a vízen és a feltétlen elhozás. Az időjárási viszonyok iránti közömbösség. A vadászat eredményessége, etikussága és állatvédelmi megfelelés szempontjából a jó vadászkutya nélkülözhetetlen! Ludak vadászatakor a vadász mellett kell fegyelmezetten várakoznia, az esetleges parancsra. Munkájuk a lövés utáni feladatra korlátozódik, miszerint az elejtett egyedeket terítékre kell hozni.

Társas apróvad vadászatokon a vadászkutyák munkája jelentősen eltérhet az egyéni vadászatok elvárásaitól. Erre tanítani kell, azért mert több kutya vesz részt és egymástól függetlenül kell munkájukat végezni. Kizárólag a vadászatra kell koncentrálni, nincs helye agresszívitásnak, rangsornak.

- Fácán kereső vadászat során a vizslatás klasszikus formájára nyílik lehetőség, ami a lövés előtti és utáni munkát egyaránt magába foglalja. Lényege a rejtőző fácán légszimat alapján történő felkutatása, jelzése, majd lövést követően a vad parancsra történő terítékre hozása. Kajtató vadászkutyák szintén a vad felkutatásában és felverésében jeleskednek, majd az elejtett vad terítékre hozásával ér véget a munkájuk. Döntő fontosságú a fegyelem, a kitartó és célra törő keresés, a jó orrhasználat, a roncsolás mentes vadelhozás, a sebzett vad csapájának magabiztos követése, valamint a terep- és időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodás. Minden – fajtától független – vadászkutyától megkövetelendő a kelő fácán és a lövést követően eső madárláttán, feltétel nélküli helyben maradás, míg más parancs el nem hangzik!     

- Nagyterítékű fácánvadászaton vizslák és retrieverek alkalmazása indokolt elsődlegesen. A feladatokat ketté kell választani, miszerint a hajtásban és a lőállásokban is tevékenyen dolgozhatnak kutyák. Természetesen a feladatok eltérőek. Ami egyformán szükséges a feltétel nélküli fegyelem, a vezetővel tartott folyamatos kapcsolat, az egész vadászat ideje alatti koncentráltság. Hajtásban fegyelmezetten és röviden kajtasson, ha közben lőtt vadat talál, szedje össze és vigye vezetőjéhez. A lőállásokban a dögre-lőtt és sebzett vad felkutatása és elhozása a feladat úgy, hogy a hajtást és a vadászt ne zavarja. Csak parancsra végezheti a munkát, szigorúan megtorlandó az önálló tevékenykedés! A hajtások végén célszerű a levadászott területek szisztematikus lekerestetése, a lehető legeredményesebb munka érdekébe.

- Nagyterítékű récevadászat esetén a kutyás vadszedők egy-egy lőállás mellett vagy közelébe a vízparton helyezkednek el úgy, hogy a vadászt a lövésbe ne zavarják. A vadászat kezdetétől folyamatosan szedetik kutyáikkal a récét a nyílt vízről éppúgy, mint a nádasból és a szárazföldről. Ennél a vadászati módnál kizárólag lövés utáni munkára korlátozódik a feladat, vagyis a retrievereké az elsőbbség, de bármelyik vizslafajta és kajtató vadászkutya is alkalmazható. A vadszedésnél prioritást élveznek a sebzett récék. Fontos a maradéktalan vízkedvelés, a kitartó elhozási képesség, a fegyelem és nem utolsó sorban az időjárási viszontagsághoz való alkalmazkodási képesség. A vadászkutyák egymást nem zavarhatják munka közben, nem lehetnek agresszívak, a vadat nem téphetik, nem kezdhetik ki.

- Mezei nyúl vadászata kapcsán megszívlelendő, hogy fiatal még nem stabilan felkészített vizsla vagy retriever használata nem kívánatos! Fizikailag és idegileg olyan megterhelést jelent, amelytől könnyen „besokallnak” és kezelhetetlenné válnak. „Nyúltisztaság” nélkül a kutya csak rontja a vadászat hatékonyságát, esztétikai értékét és etikai elvárását. Az elektromos nyakörv használata nem pótolja a tanítást és nem a vadászati tevékenység alatti alkalmazásra találták ki!

Körvadászat, „U” hajtás, cseh pászta, ráhajtás kapcsán a vadászkutyák munkájára első sorban a lövés után van nagy szükség. Amíg ilyen munka nem adódik a vadászt láb mellett kövesse, közben érdeklődéssel figyelje a történéseket és vezetője esetleges parancsát. Ezeknél a vadászati módoknál különös figyelmet kell fordítani a fegyelemre, a legkisebb megingást is meg kell büntetni.

Kiscsoportos kereső nyúlvadászatokon a vadászkutya szigorúan „puska alatt” keressen. A vackában lapuló nyulat a vizsla „állja meg”, a kiperdülő nyúl láttán maradjon helyben, amíg más parancs el nem hangzik. A kajtató ebek a lapuló nyulat keltsék fel, de nem űzhetik. A sebzetten menekülő nyúl láttán sem ugorhat be, azt csak parancsra követheti. A megtalált és még élő egyedet minél kevesebb roncsolással ölje meg és hozza vezetőjéhez.

Összegzésként megállapítható, hogy vadászatra csak fizikailag, lelkileg érett és maximálisa felkészített vadászkutyát vigyünk ki, még akkor is, ha a törvény módosítsa lehetővé teszi két éves korig a vizsgán meg nem jelent egyedek részvételét, bevadászás céljából. Ezt követően a VAV vizsga letétele továbbra is kötelező, nélküle vadászaton nem vehet részt vadászkutya!     

  

 Folytatjuk!