Kinológia

Vadásztacskó

A fajták kialakulásának és tenyésztésének rövid történeti áttekintése.

Tacskószerű vadászkutyák ábrázolása már ókori domborműveken is látható. Írásos emlékek a középkorból maradtak fenn először. Természetesen ezeknek a kutyáknak a ma ismert vadásztacskóhoz nem sok köze volt. A mai tacskó típus Németországhoz köthető. A rövidszőrű tacskó német nemzeti kutyafajta. Őshazája Bajorország. A tacskó céltudatos tenyésztését a Német Tacskóklub megalakulásától, 1888. évtől számítják, törzskönyvezésüket 1889- től kezdték. A fajta egyre népszerűbbé vált eleinte a vadászok, később a kedvtelésből tartók körében is. 1900 – 1919 közti időszakban a háború ellenére is elérte a törzskönyvbe iktatott egyedek száma a 20000 darabot. Ez a népszerűség azt jelentette, hogy megindult a „divat” tenyésztés, egyben a vadásztacskó kiváló munkatulajdonságainak háttérbe szorítása. Erre reagáltak a német vadászok, Nasse, neves tacskótenyésztő, vadászkynológus „Használati vagy luxuskutya-e a tacskó” címmel vitaindító cikket jelentetett meg, ami nagy vihart kevert! Ezt követően 1906-ban a vadászok megalakították a „Német Vadásztacskó Klubot”, ehhez csatlakozott az egy évvel előtte alakított „Törpetacskó Klub” is. Ezek az intézkedések a  tacskó, mint munkakutya érdekébe történtek. Egyidejűleg a divatirányzatokat előtérbe helyező tenyésztők és a használati értékeket védő tenyésztők tábora külön vált! 1909-ben megalakították a „Német Használati Tacskó Egyesületek Szövetségét.” Ezzel egy időben megkezdődött a „Használati Törzskönyvek” bevezetése.   

Nemzeti kincsünk az ERDÉLYI KOPÓ

A hazai vadászkutyák közül a legrégebbi fajta. Kialakulását tekintve, -mint minden ősi fajta vonatkozásában – megoszlanak a vélemények. Az alábbiakban bemutatom a napjaink,  talán legelfogadottabb kutatási eredményekre alapozott szakvéleményt.
A vándorló magyarság és egyéb törzsek keletről nyugati irányba vonulva, legeltető állattenyésztéssel és vadászattal foglakoztak. Természetes, hogy ezekhez a tevékenységekhez kutyára feltétlen szükségük volt. Vadászati céljuk sikeres megvalósításához olyan vadászkutya kellett, amely megfelelő kitartással, szívóssággal hajtotta a vadat. Bírta a vándorlással együtt járó mindennapi megpróbáltatásokat, az időjárás és környezeti hatásokkal szembeni kitettséget. Ilyen feltételeknek a hajtó jellegű kutyák feleltek meg. (ezeket a kutyákat nevezték később kopóknak. A szó jelentése elkapó, megfogó). A különböző néptörzsek találkozásuk során hol békében, hol csatározva élték életüket. Kutyáik minden képen keveredtek egymással és kialakultak az új kopó fajták.

Vadászkutya vezetők iskolája IV.

  A vadászkutya és vezetője közlési eszközei.

Az előző részben megismerkedtünk a vadászkutyák legfontosabb belső értékmérő vadásztulajdonságaival, amelyek nélkül nem érthetjük meg a kutyák „nyelvét” és mi sem értethetjük meg magunkat velük. Az ember környezetében társas kapcsolatban élő állatfajok mindegyikére jellemző az egymástól eltérő kommunikációs eszköz, jelzésrendszer.
Mi teszi ezt szükségessé?
Az azonos fajok és fajták egyedeinek rendkívül fontos, hogy egymást megismerjék, vagy épp megkülönböztessék. Tudjanak információt cserélni úgy, hogy azt más fajok egyedei ne, vagy csak nehezen értsék. Ez jellemző a kutyákra is. Ahhoz, hogy az ember a „kutyanyelvet” megfejtse, és kommunikálni tudjanak, mindkét félnek meg kell ismerni egymás jelrendszerét.

Vadászkutyavezetők iskolája III.

  A vadászkutyák is, mint minden más kutyafajta rendelkeznek az általánosan jellemző belső tulajdonságokkal, de emellett vannak speciális tulajdonságok és hajlamok, amelyeket csak e fajták örökölhetnek. Az általános tulajdonságok közül csak azzal a néhánnyal foglalkozom, amelyek esetleges hiánya a vadászati használhatóság szempontjából súlyos negatív befolyással bír. Vizsgáljuk meg melyek ezek?
- Hűség, ezzel szoros kapcsolatban van a ragaszkodás, a barátság és az elkötelezettség.
Kutyák vonatkozásában a hűség alatt értendő az életre szóló ragaszkodás a gazdához és általában az emberekhez.  Ugyan akkor mit kell értenünk a ragaszkodás kifejezés alatt kutyák esetében? Nem mást, mint az ember iránti behódolást, vagy szorosabb értelembe véve az embertől való bizonyos fokú félelmet, amit értelmezhetünk az ember iránti alázatként is. A ragaszkodás mindenkor az anya és kölyök kapcsolatra, illetve a falka törvényére, azon belül a „falkavezér” tisztelésére és a falkatagok szeretetére épül. Ez vonatkozik az „emberi” falkára is. Mivel az ősember és a kutyaős szövetsége a domesztikáció során kölcsönös és önkéntes volt, ezért ez a kapcsolat többnyire tökéletes is.

Vadászkutyavezetők iskolája II.

Az előző részben a kutyavezető személyi feltételeinek legfontosabbjait tárgyaltuk. Utalást tettem a jó adottságú kölyök fontosságára, ami nélkülözhetetlen az eredményes vadászkutya kiképzéshez és a vadászaton történő használathoz. Mit értünk jó adottság alatt? Első sorban a megfelelő öröklött hajlamok meglétét, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a mindenkori környezeti tényezők hatásait sem. Kezdjük a kölyök megszületését követő legfontosabb időszakkal, amikor az emberi környezettel kell megismerkedni. Egész életére és munkájára döntő hatással lesz a kialakítandó kapcsolat, vagy is a szocializálódás!

Vadászkutyavezetők iskolája I.

Az elkövetkező néhány szám, vadászkutya rovatába ezzel a címmel kívánunk egy sorozatot beindítani. Ennek célja, hogy azoknak a kutyás vagy leendő kutyás vadászoknak segítsünk, akiknek nincs tapasztalatuk a megfelelő vadászkutyák kiválasztásában, vadászatra felkészítésében és vadászaton történő vezetésében, de mindezek iránt lenne érdeklődésük.
Továbbá azért is fontosnak tartjuk, mert tudott dolog, hogy ma már csak megfelelően felkészített és a vadászati módoknak megfelelő vizsgát tett vadászkutyák vehetnek részt az ütemterv szerint bejelentett vadászatokon. Ennek be nem tartása, a vadászat rendjének megsértését jelenti, ami természetesen megfelelő szankciót von maga után.

Elfelejtett vadászkutya, a magyar agár

Magyar agár helye a XXI. században. A magyar agár ősi vadászkutyafaj-tánk, amely a fajta történetébe számos viszontagságos korszakot élt már át de mindig voltak, akik talpra állították. Volt a kihalás közvetlen árnyékába és volt az érdeklődés központjába is! A XX. század közepétől ismét jelentős gond van a fajta további sorsával. Ma nincs egyértelműen eldöntve a státusza. Vadászkutya is, meg nem is! Bár szerény, de egyértelmű véleményem, hogy ezen meditálni, de leginkább vitázni badarság és nagyfokú szakmai hiányosság! A fajta igazi tenyésztői, akik szem előtt tartják a fajta belső tulajdonságainak továbbvitelét, keresik a helyét.

Nemzeti kincsünk a MAGYAR AGÁR, használata a vadászaton

A vadászati hagyományaink tisztelete és ápolása magával hozza azt az igényt, hogy a magyar vadászkutya fajtáink megfelelő nyilvánosságot kapjanak, minimum a vadásztársadalomban. Kötelességünk nemzeti kincseink bemutatása, akár ismeretterjesztő előadásokon, publikációkban, szaksajtóban, bemutatókon, vagy gyakorlati használatuk közben. Különösen fontos ez a feledésbe merülő, vagy szándékosan háttérbe szorított vadászkutya fajtáink esetében. Ebbe a kategóriába tartozik a magyar agár vadászkutya is. Sokan még azt is vitatják, hogy egyáltalán vadászkutya-e! Szeretném bemutatni, hogy valójában mit is illik tudni e nemes fajtáról!

A szarvasgomba „vadászok” nyomába - Új rovat!

Joggal merülhet fel kérdésként, hogy mi közünk a szarvasgombához és miért érdekes ez nekünk vadászoknak? Miért kell a felvetett téma kynológiai részével foglalkozni?
Nos néhány bevezető gondolat mi is ez a szarvasgomba, hol, mikor található természetes körülmények között és kik jogosultak a gyűjtésére?
A szarvasgomba ősi gasztronómiai fűszer gomba különlegesség. Mivel az ehető fajok jelentős része erdőben, megfelelő fafajokhoz köthetően a föld alatt tenyészik így
lelőhelyüket, az érést követően meg kell találni olyan módszerekkel, hogy a termőhely ne sérüljön! Újszerű, hogy gyűjtésüket államilag szabályozzák. Mivel erdei melléktermék, így ésszerű, hogy a 2009. évi XXXVII. tv. az erdőkről, az erdők védelméről és az erdőgazdálkodásról foglalkozik e kérdéssel. Kimondja, hogy „ a földalatti gomba fajok az erdőgazdálkodó engedélyével, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint gyűjthetők.”

Vadászkinológia

Az agarászat és falkászat mellett nagy jelentőséggel bírt a vizslatás is, elsősorban az apróvad egyéni vadászatok kapcsán. Valójában ez a kutyázási forma maradhatott fenn a háborút követően némi visszaesés után. A politikai és társadalmi változások rányomták bélyegüket értelem szerűen a vadászatra és a kapcsolódó tevékenységekre egyaránt.
A bírtok viszonyok átszerveződésével párhuzamosan változott a vadgazdálkodás, ezen belül a vadászat struktúrája és nem utolsó sorban e tevékenység szereplői. Az addigi vadászati módok közül elsősorban az apróvad egyéni vadászatát néhány kivételtől eltekintve betiltották és majdnem kizárólag a társas vadászati módok kerültek előtérbe, ahol viszont a vadászkutyák szerepe tisztázatlan volt. A politikai és társadalmi átszerveződés következményeként a vadászok soraiba a „munkásosztály" tagjai kerültek „politikai megbízhatóságuk" kapcsán. Miután eleinte a vadászat is ismeretlen fogalom volt számukra érthetően a vadász kynologia még inkább. Ami kétségbe ejtő volt az az, hogy igényt sem tartottak erre. Ennek szellemében elmondható, hogy a vadászkutyázás átmenetileg teljes mértékben leépült, csupán néhány vadász és vadászkutya tenyésztő próbálta a régi hagyományokat ébren tartani. Ez időszakban került végveszélybe az erdélyi kopó és a magyar agár. Az agarászat és a kopászat, mint vadászati forma „úri passziónak" számított. Ezzel a nézettel vitázni nem volt célszerű. Európában a XIX. század végétől virágzó apróvad egyéni vadászatokon a vadászok kedvelt vadászkutya fajtái az angol és német vizslák voltak. Hazánkban a sajátságos adottságoknak megfelelő vadászkutyát, a sárga rövidszőrű magyar vizslát , majd jóval később a drótszőrű magyar vizslát használták a pointer és a német vizslák mellett. Ezek a magyar fajták a mai napig fenn maradtak, bár megjegyzem nem mindenkor volt töretlen népszerűségük. Azonban mindig akadtak olyanok akik ilyenkor is felkarolták és megmentették az utókor, a mai vadászok számára e nemes fajtákat.
Tartalom átvétel